Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

620 Márki Sándor naplói I. 1891 nov. 15. Szádeczky (kinek öccse tegnap esküdött) azt mondja, hogy az eddigiek szerént első helyen egyedül jelölnek, 2. helyre jönne Mika és Gergely s 3. helyre Demkó. nov. 16. Az első, ki Arad története miatt gratulál, Fényes Dezső aradi volt tanártársam. Ellenben az Arad és Vidéke gorombáskodik, mert az érintett határozat következtében nem kapott példányt, s mint hiszi, azért, mert könyvemben bizonyosan sok a sniccer. Lehet. nov. 17. Az öreg Szilágyi s még néhányan, kiknek adtam új könyvemből, meg voltak lepve a terjedelem s a kiállítás által. Néhány lap ma már mutatványt közöl a könyvből. nov. 18. Hoffmann-né elküldte édesapám hozzám intézett levelének kezdetét. Szegény édesapám, ki oly hibátlanul és szépen szokott írni, most kihagy szótagokat és betű­ket, rendetlenül ír, s a 2. sornál belefáradva abba is hagyja. Kívánja is, nem is, hogy Sarkadon legyen Gábrisék esküvője. Márthának tehát megmondtam, hogy semmi szín alatt sem lehet az Sarkadon. Édesapám azt emlegeti, hogy temetés lesz akkor... Állapota nagyon aggaszt. Isten oltalmazza őt! nov. 19. Borszéky Soma miniszt. tanácsos kínált, vegyem meg az ő kovásznai telkét. Éppen Jancsó szomszédja lennék. Ha Kolozsvárra kerülnék, volna értelme. nov. 20. Megdöbbenve olvastam a ma reggeli lapokból, hogy az éjjel 11-kor Csiky Gergely hirtelen meghalt. 11 órakor Szemákkal és dr. Gaal Jenővel meg is néztem őt halottas ágyán, s kifejeztem részvétemet özvegyénél. Láttam a szomorú valót, s nem tudom hinni, pedig eléggé bizonyította az a szegény színésznövendék is, Győző, kit azelőtt adatokért sokszor küldött hozzám Csiky, kinek holtteste mellett most sírva virrasztott. Tizenöt év óta ismertem és szerettem a költőt, ki az utóbbi években gyak­ran bejött a Koronába, ha észrevette, hogy ott vagyok; s ilyenkor folytatott beszélge­tésünk mindig Arad s a történelem költői tárgyai körül forgott, ha nem hiányoztak is a tréfás mozzanatok. - Sógoránál, Nachtnébel Ödönnél Aradon 15 év előtt ismerked­tem meg vele; vagy 2 éven át muszkái kolnánkban hűselgetett, s ott írta Petneházyt22 is: 28 színművének alkotása történetéből 1-2 sugár reánk is esik. Csak 49 éves volt - s holnap már temetjük! A drámaírás mintha idejekorán megőrölné magyarjainkat. Nyugodjék békében! nov. 21. Ma reggel viszont azt olvastam, hogy Wenzel Gusztáv tegnap este az utcán összerogyott. Szélütés érte. Tegnapelőtt még egymás mellett, egy kanapén ültünk a Szfent] István Társulat Tudom. Szakosztályában, hol akad. példákra hivatkozva tiltakozott a behozni szándékolt numerus clausus ellen. De, ha öreg ember is már (egyidős a lapok mai híre szerént elhunyt Hőke Lajossal) - felgyógyulásában még remélnünk lehet. - Du. Jancsóval mint a Kölcsey Egyesület küldöttei jelentünk meg Csiky temetésén, melyen szinte megríkatott bennünket Beöthy Zsolt, ki maga is sírt, mint Csiky visegrádi szomszédja, Görgey Artúr is, kit - kopasz fején az óriási kard­22 Csiky Gergely: Petneházy. Történeti színmű. Bp., 1886. 119 p. (Csiky Gergely színművei, 13.)

Next

/
Thumbnails
Contents