Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

Márki Sándor naplói I. 1891

593

mely elől már vagy négyszer visszalépett; lakótársát, Endre Zsigát pedig tegnap po- mázi szolgabírónak választották meg. így hát életök egy fejezete elkészült.

jan. 15.

Petrov búcsúzni jött: áprilisig otthon melegszik, Szentpétervárott; itt nagyon hideg van. Csak feleségemet s Juliskát találta itthon, én konferencián voltam.

jan. 16.

Csikynek tetszenek a Salamon királyról küldött adatok, de még nem tudja, csinálhat-e velők valamit. Azt hiszi, neki nincs elég történeti érzéke, s hogy az ő eleme a modern világ. Különben legjobban szeretné, ha már nem kellene írnia. - Kiss Jankefről beszéli, hogy vele még Temesvárott ösmerkedett meg; első összejövetelök alkalmával Kiss azt kérdezte tőle, a paptól: „Hisz-e Istenben?”

jan. 19.

Az egyetemen megkezdtem e félévi előadásaimat Görög-magyar viszonyok a középkorban címmel.

jan. 20.

A Tanáregyesület 25 évi fennállása alkalmából kiállítást rendezvén, a bizottságba engem is beválasztott, s elfogadta több indítványomat a kiállítás dolgában.

jan. 22.

Szádeczkyt Péchy Tamás, ki apjával egy faluból való, P. Szathmáry Károly halála után pár nappal az Országgyűlési Napló szerkesztőjévé, eddigi gyakorlat szerént öreg írókat megillető helyre nevezte ki. Minősítése mindenesetre van hozzá, s ideje volt, hogy jobban jövedelmező álláshoz jusson. Hanem iskolánkban ismét elárvul a magyar történettanítás ügye.

jan. 23.

B. Bothmerné (Linde Gertrúd) nálunk vacsorálván, ismét panaszkodott azon durva bánásmód miatt, melyben Mártha s főleg leányai részesítik. S Mártha még csodálkozik, ha mind többen elfordulnak tőle!

jan. 24.

Szádeczky nálam lévén, kijelentette, hogy „a világ előtt”, főképp Acsády korteskedéseinek ellensúlyozására, „egyelőre” még fenntartja Kolozsvárra beadott folyamodását, „alkalmas időben” azonban „összes pártfogóit” átadja nekem. No, én a magam részéről úgysem fogok egyet sem.

jan. 24. [sic!]

Tóni Mezőhegyesre utazott Zsigához, kinél pár hónapot tölt; előbb azonban meglátogatja édesapámat Sarkadon.

jan. 27.

Szunter Nándor nagybányai gimn. igazgató, Aradon 9 éven át tanártársam s mindig jó barátom, kinek utoljára harmadéve, a Történelmi] Társjulat] már[a]maro- si kirándulásán voltam vendége, mint igaz részvéttel hallom, hirtelen elhunyt. Mint író nem működött, mint embert nem mindenki szerette; pedáns volt, tekintélyére sokat adó, de kitűnő tanár; főigazgatónk - Petrovich - a legjobb klassz, fii. tanárok közé számította, s „vir praestantissimus”-nak nevezgette. Holnap temetik; egy teljesen árva kisfiút hagyott maga után. Nyugodjék békében!