Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
554 Márki Sándor naplói I. 1889 kásos áldomás Gundelnél (István fhg.). Halaváts rátámadt Staubra, hogy a Földtani Társulat külön érmet akar veretni Szabó József közeledő jubileumára. A társaságban 4 ázsiai magyar utazó iddogált: Lóczy, Posewitz, Munkácsi, Pápay; no meg Jankó Afrikából és - a Klauzál utcából. nov. 30. A Kárpát Egyesület budapesti szakosztályának első felolv. gyűlésén dr. Csapodi Istvánnak a turistaság egészségtanáról szóló értekezése után én a középkori magyar utazókról olvastam. Téryékkel azután egy kis vacsorára mentünk Gundelhez. dec. 1. Pruzsinszky bemutatta magát nálam is. Ő már csak rendben van. Bezzeg nincs Bayer, ki arra számított, hogy, ha Tóth József helyében Tergina lesz Pest megyei tan- felügyelő, akkor ő kerül az V. kér. reáliskolához. Úgy látszik, Tyrnauer helyére megy, mivel ez idestova képtelen lesz a szolgálatra. dec. 2. Salamon F[erenc] megint dohogott az egyesületek ellen; hogy Széchenyi minap talán nem is indítványozná azokat, ha látná túlhajtásukat. Ő a tudomány arisztokratáit az Akadémiába venné be, a többi működnék kinn az irodalomban. A könyv és folyóiratok kiadása nem társulatok, hanem vállalkozó cégek feladata stb. Trüszköltem, mert ránk szállott a fő vonalában most bontott vén egyetem pora. Csiky Gergely a Koronában a bécsi lapokat bújta, melyek a Jóslatának szövege után Schnitzer által írt, s Hellmesberger által „megzenésített” operett bécsi (tegnapelőtti) előadásáról írtak. Jókai, mint mondja, idáig 26000 frt-ot kapott a Cigánybáróért, melyhez szintén Schnitzer csinálta az operettszöveget, de Strauss a zenét. Nem csoda, ha érdeklődött a dolog anyagi oldala iránt is Csiky. Különben egy megjegyzésemre (éppen Ugrón szép beszédének hatása alatt), hogy a politikusok és színműírók vannak kitéve a legélesebb és legbővebb kritikának, de a legéberebb figyelemnek is, fölemlítette, hogy mind a kettőre éppoly hamar rá is unnak, és sokallják, ha több éven át szerepelnek. Egy kávéházban, hol nem ösmerték, ilyesmiért saját füle hallatára szidták. Mondtam, hogy Szigligetit is unni kezdte a közönség, s most szereti. „Halála után! - mondta rá. - Ez nálunk a mérték.” Egyébiránt Csiky alig panaszkodhatik; vele szemben a közönség még akkor is udvariasnak mutatkozott, ha gyenge darabot írt. dec. 4. Dicsérem az öreg Szilágyit, hogy meggyökereztette a Tört[énelmi] Életrajzokat. „Sándor öcsém, ösmeri maga Sanyaró Vendelt?” S panaszolta, hogy csak nagy áldozatok árán tarthatja fenn vállalatát, mert igenis fényűzően fogott hozzá; ha Oncken35 történetét fogadta volna el mintául, most feje sem fájna. dec. 5. A Tört[énelmi] Társulatban felolvasást tartottam a Középkor kezdete Magyar- országban címmel. Ülés után a Virágcsokorban többen jöttünk össze. Szádeczky majd-majd összeszólalkozott Ballagival, ki megrótta, hogy a Századok utolsó füzetében - a nagybányai céhekről szólva - sokat beszélt magáról.36 Alig távozott Ballagi Fejérpatakyval és Csontosival, mindjárt pletykáztak is róla. Szádeczky szerént Szilágyi miatt haragszik mindenkire, ki Szilágyinak barátja; mert Horvát Árpádnak a könyvtár-igazgatóságról történt lemondása után igen fiatal legény létére a minisztéri35 Wilhelm Oncken német történész. 36 Szádeczky Lajos: Nagybánya régi iparáról és czéheiről. Századok, 23. évf. 1889. 9. sz. 673-700. p.
