Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

494 Márki Sándor naplói I. 1888 okt. 13. Rácz Károly immár 3. ízben pályázik a n[agy]váradi ref. papságra, s kér, hogy írjak ottani ref. ösmerőseimnek. Csak zöld ágra vergődhetnék már, szegény feje. okt. 14. Krecsmáry k. a., ki 2 hétig volt vendégünk, hazautazott Aradra. Vendégekben különben éppen nincs hiányosság, Somogyi Laci most is itt van, s ma is többen ül­tünk asztalnál. okt. 16. Az Aradvidéki Tanítóegyesület részvétiratot intézett a családhoz (illetőleg hoz­zám) Józsi bácsi halála alkalmából. A Népnevelők Pesti Egyletében halottak napján Péterfy Sándor tart róla emlékbeszédet. okt. 17. Juliskát, de még („tévedésből”) Mariskát is elvittem a Természettud [ományi] Társulat szakülésére, melyen Júlia, mint egyetlen női vendég, ugyancsak meg­ijedt, mert ha ő ott nincs, Daday talán indiszkrét dolgokat beszél el a magyar fauna cladoceráinak életéről. Különben Jankó János hívására mentünk, hogy halljunk vala­mit [a] Szahara flórájáról. Azt a 6-7 napot, amit a Nil torkolatánál töltött, Jankó va­lóban nagyon kihasználja. okt. 18. Édesapám írja, hogy Gábor, amint Sarkadról Békésre hazament, 7 napig ismét az ágyat nyomta. „Ilyen nagy családban hamar esik baj, bár öröm is van.” Jó múltkor tréfás levélben, mi, mint hallom, nagyon megnevettette, kértem, hogy küldjön egy hordó sarkadi ürmöst; most értesít, hogy az ürmös készen van, s elküldi, ha kiforrja magát. Fő dolog, hogy egészséges. Éljen is sokáig! okt. 19. A könyvkötőtől ellopták Rudolf trónörökös azon levelét, melyben munkatársul szólít fel engem az Osztrák-Magyar Monarchia leírásához. E mű 3. kötete elé akar­tam köttetni. így jár a lojális dicsekvés! okt. 21. Horvát Árpád ma megint biztatott, írnám meg a magyar nemzetiség történetét. Minek az? Hiszen ma Beöthy Zsolt is majdnem olyat mondott, mint titkárának, Hor­vát Istvánnak a principálisa, Ürményi, ki e század elején, mikor arról volt szó, hogy a nemzet föllelkesítése végett a kormány hízelegjen ennek a magyar nyelv valamilyes pártolása által, letorkolta az indítványt, s azzal jött haza: „Iterum destruxi vestram stupidam linguam hungaricam!” Destruálta Beöthy is az irodalomtörténetet, mely­nek egyik oszlopa volna, kijelentvén, hogy az egészben csak Zrínyi és Eötvös ér vala­mit. Ehhez még Ballagi Aladár is toldott egypár nevet, ki pedig a széles látókört haj- hászva, szintén annyira elfogult a külföld nagy műveltségében, hogy kicsinyleni kezdi már a hazai, sokszor valóban kicsinyes eredményeket. A minisztérium őt különben, ha javaslata szerént rendszeresítik az újkori történelem tanszékét, rendes tanárrá ne­vezi ki, mit meg is érdemel. De a középkort is szeretné: akkor Salamon magyar histo­rikus maradhatna, s így e tanszék betöltésére sem kellene gondolni. - Somogyi Laci ma hazautazott. okt. 22. Egy kis ingatagság, de mégis okos dolog tőlem, hogy okt. 11-i határozatom el­lenére értesítettem Singeréket, hogy e tankönyvet nem írom meg. Alig tudattam ezt velők, Sebestyén Gyula több polg. iskolai tanító nevében, kik polg. iskolák számára

Next

/
Thumbnails
Contents