Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

470 Márki Sándor naplói I. 1888 Ipám tökéletesen előkészült a halálra. Még gyászjelentését is maga szövegezte, s fölírta, kiknek küldjünk abból. Szegény Juliska, ki nem aludt az éjjel, s minduntalan sírt, egészen kimerült; sajnálom Margitot is, Zsiga feleségét, kit csak pár nap választ­hat el attól, hogy életet adjon, s most ily izgalmakat kell kiállania. Ipám, mint számomra már régebben megírt életrajzában ő maga mondja, 1817. dec. 31-[én] született, s így most életének 71. évében volt. Két év előtt még mindenki csodálta egyenes járását, jó kedélyét; nyugalmaztatása és Tóni esztelen magaviseleté óta azonban bámulatos gyorsan öregedett, s a testieknél még nagyobb lelki szenvedé­seken ment át. - Délután meglátogattuk öreg szolgáját, (Vilcsinszky) Pétert is, ki 31 évig állt szolgálatában, s nála csak 3 évvel ifjabb. Most Zsiga szerzett neki kegyelem­kenyérfélét a majorban. Halálos beteg az öreg, és sírt, mint egy gyermek. márc. 13. Reggel megérkezett Lujza, Spitkó és Bonts Gyula is, és az öreg Péter szintén odavitette magát kiszenvedett urához. Zsiga úgy választotta a sírhelyet a temetőben, hogy majd Péter is helyet találjon ura mellett. Du. % 3-kor tettük koporsóba szegény ipamat, s kézcsókkal búcsúztunk el tőle. A koporsón négy gyermekének s legjobb ba­rátjának, Bonts Dömének koszorúi voltak. Du. 4-kor beszentelte Kováts plébános, azután irtózatos útban, sok kocsi által kísérve bevittük a mezőhegyesi templomba, hol az exequiákat végeztük, s úgy ki a temetőbe. A derék gazdák kéréseink dacára is gya­log mentek a halottaskocsi mellett a roppant sárban. - A sírnál Juliska alig bírt fájdal­mával - s bizony, mindannyian megkönnyeztük szegény ipamat, ki pedig már csak itt és így találhatta fel nyugalmát. A temető bejáratától balra, a sírkápolna közelében van eltemetve. Örök világosság fényeskedjék neki! márc. 14. Mivel feleségem Lujzáékkal családi ügyekben előbb Aradra megy, s természe­tesen a gyászmisén is részt vesz, tőle búcsút véve, egyedül indultam hazafelé. 3 órát töltöttem Kétegyházán Szekér Mihály bátyámnál - s játszottam unokáival, Böhm Miklós kedves gyermekeivel. Elmenetem előtt Tónival sincerizáltam, ki erősen fo­gadta, hogy már most komoly lesz; egy évet így is vesztett az egyetemen. Este itthon, Budapesten jó egészségben találtam Mariskámat, kit Mangoldék még éjszakára is maguknál tartottak. Juliskát holnapután reggelre várjuk haza. márc. 15. Du. jól megsétáltattam Mariskát, s vele voltam a Franklin Társulatnál is, me­lyet Hunfalvy figyelmeztetett, hogy nem approbálják az Osztrák-magyar monarchia leírása9 című tankönyvemet, ha némely kifejezést meg nem változtatok benne. A ki­fogásolt helyeket a társulat újranyomatni hajlandó - de én nem tudom, mikor lennék ismét hajlandó tankönyvet írni! NB. szigorú bírálóm, Cherven maga is írt egy ily könyvet. márc. 16. A reggeli vonattal feleségem szerencsésen hazaérkezett. márc. 17. A direktor meggratulálása után diákjaim, Sándor napjára engem is felköszön- töttek; a VI. osztályból Csillag Hugó, az V.-ből Soltész István, a IV.-ből Faludi Sán­dor, a III. B-ből Herschleri0a Lipót. Ajándékot is bőven adtak; Beneda Gusztáv pl. 9 Az Osztrák-Magyar Monarchia politikaiföldrajza. A gymnasiumok 3. osztályának számára. Bp., 1887. 63 p. 10a Horvát.

Next

/
Thumbnails
Contents