Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

410 Márki Sándor naplói I. 1886 Deseő mindjárt el is vitt lakást nézni. Kivettem a Hársfa utca 24. sz. a. most épülő házban Brunhubertől 4 szobát, 1 elő-, fürdő- és cselédszobát, kis konyhát s kama- rácskát évi 650, illetőleg félév múlva 700 frt-ért. Elég drága biz’ ez. Deseő felvitt magánlakására is, és nagyon resteilte, hogy felesége kiugrott előlünk. (Mikor rosszul volt!) - Délben Szikszaynál Török Auréllal találkoztam. Délután Mártháékat láto­gattam meg, s átköltözködtem Józsi bácsihoz, ki a vendéglátást szíves volt felajánlani. Ezt annyival örömestebb vettem, mert e kolerás időben nem szeretnék akárkinek a bútorain heverészni. szept. 17. Délután (egy kis akadállyal, mert orrom vére el-elered) bementem Schwartzer intézetébe, s meglátogattam szegény Lajost.163 Igen szívesen, csókokkal s elfogulatla­nul fogadott; gratulált áthelyeztetésemhez, melyről már tudott. Ösmeri, mit beszélnek róla Gyulán, hová 20-án csak azért szeretne lemenni, hogy részt vevén a közgyűlésen, lássák, mily alaptalan a föltevés. Neki különben semmi baja; ezt az orvos is elösmeri. (Pedig csak annyit ösmer el, hogy helyzete javult a bennlétel óta, s aggasztónak éppen azt tartja, hogy betegségéről tudni sem akar.) Kérdezősködött feleségemről, de kivált Mariskáról, kit nagyon szeret. Ellátásával nagyon meg van elégedve, de méltatlan­kodik, hogy „a fővárosi rendőrség” őt zavart elméjűnek tarthatja. Dicsekedett, hogy én vagyok 6. látogatója, s jókedvűen mondogatta, hogy most már nemsokára ott ülök az Akadémiában Ipolyi és Sennyey mellett. - Örült, hogy ezentúl többször látoga­tom meg és csókokkal váltunk el egymástól.... Oly szépen, értelmesen beszél, hogy valóban szokni kell ittlétének gondolatához. Bár meggyógyítaná az Isten! - Este még Kókait látogattam meg; s találkoztam a 2 Szinnyeivel, kik közöl az ifjabb holnapután, vasárnap megy egyet, tanárnak Kolozsvárra. (Szamosi kolozsvári egyet, tanár azt be­szélte [Nagy] váradon a fehérpapoknál, hogy az én folyamodásomat várta a tanárkar a világtört. tanszékre - Ladányi helyére - és csodálkozott, hogy az elmaradt.) szept. 18. Tanítás és konferenciázás, melyen az igazgató hivatalosan is bemutatott a tes­tületnek. szept. 19. Klamarikot, Lutter főigazgatót, Hunfalvy Jánost, Fraknóit hiába kerestem „tel­jes díszben”. Ebéden Mangoldék kedves körében. Délután a történelmi kiállításon. Este, mint rendesen, otthon, hanem előbb egy nagyot sétáltam Lóczyval. szept. 20. Volf György mindjárt reggel elfogott, hogy a Tanáregyes[illeti] Közlönyben a tört. kiállításról írjak;17 Nagy Miklós pedig Biczó Géza által hívatott magához, hogy a trónörökös könyve számára Arad leírását készítsem el. Lóczy, kit délután - a tör­tén. kiállításról hazatérve - meglátogattam, helyesen figyelmeztetett, hogy kiaknáz­ni ne igen engedjem magamat. Különben Köpesdy még tegnapelőtt említette, hogy Klamarik engem ajánlott Lauffernek Szalay László magyar története befejezésére. Ez már erős jóakarat; s alig tudom, honnan. - Feleségem és kislányom is írt hazulról. Hála Istennek, semmi bajuk. A házat (a mi boldog otthonunkat, feleségem szülő­házát) 3 évre 700 frt-jával adták ki. Elküldte Juliska az időközben Aradra küldött üdvözlő leveleket is. 16a Márki. 17 A történelmi kiállítás. Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 20. évf. 1887. 653-654. p.

Next

/
Thumbnails
Contents