Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 1884 339 sza Kálmánnak hítták, míg 2. gyógyszertár fölállításával nem fenyegették meg) mint Kovács Ilka tanúja szerepeltem Jegesy Dezső huszár őrmesterrel való eljegyeztetésén. szept. 18. Meglátogattam Rózsát. Ebül van szegény öreg epekövével, nem hiszem, hogy soká viszi. Amellett már most is elesett mellékjövedelmeinek nagy részétől, s így anyagilag mindenesetre megsínyli a bajt. szept. 19. Mariska vicce. Látja nagyapja házánál a Bonjour kutyát. Örül neki: „Bonjour!” - „Bonts úr!...” - teszi azután hozzá. „A Bonts néni ura...” (Bonts aradi közjegyző). Ez a szójáték pár napos. Mariskának pár nap óta változása van, de most már múlik láza. Ipám házánál leendő lakosztályunk immár teljesen üresen áll; a Bonjour a házőrző - az idegen lakókat nem számítva. szept. 20. Mariska elfogadta azt a tisztet, hogy „udvarhölgyével”, Miiivei (egy kis sarkadi lánnyal, kit pesztrának fogadtam fel) ő vigyen enni a Bonjournak és a macskáknak, míg kiköltözhetünk. szept. 21. Szilágyi S[ándor] írja, hogy most már „egészen jó” Mária életrajzának kézirata (pedig alig töröltem belőle valamit, ellenben bővítettem), s hogy nemsokára sajtó alá adja, mert egy füzetnek még ez évben kellene megjelennie. A jövő héten a képek rajzoltatásához fog, de még kellene egynéhány „a föld fenekéről is”. - A Vasárnapi Újságnak az aradi városházról közölt (s általam magyarázott)24 képéről látom, hogy Dörre Tivadar volt az a rajzoló, kit a múltkor (most valami 2-2 Vz hete) felhozott hozzám Auerbach fényképész, hogy képeihez szöveget írjak. - Nagy Miklós ingyen példányt ígért a Vasárn[apiJ Újságból. szept. 22. Paradicsombefőzés lévén napirenden, ipám házánál, de már a magunk konyháján ettünk ebédet. - Thaly írja, hogy neki 63 száma van ugyan Bél M[átyás] Nova Posoniensiajából, de egynek sincs földrajzi melléklete. E Syllabusokért tehát Frak- nóihoz írtam, mert Bélt mégiscsak kellene jubilálni! szept. 23. Jancsótól egy székely kancsót kaptam ajándékba. szept. 24. A lapok szerént ma este a Kisfaludy Társaságban felolvasták Monaci eposzának némely részét fordításomban; a Délmagyarorsz[ági] Történfelmi] Társulatban pedig Mágocsy Gáspár öröksége c. cikkemet.25 szept. 25. Fraknói azzal búsít, hogy megvan ugyan az Akadémiában Bél Syllabusa, de unikum lévén, a szabályok értelmében nem adhatják ki; hanem excerptáltassam. (Kivel - pénz nélkül oly nagy munkát?) Ilyenkor veszi észre az ember, hogy vidéken van! szept. 26. Monacimra - tudtommal - csak 3 lap tesz észrevételt. A Nemzet gördülékenynek és szépnek találja a Heinrich Gusztáv által felolvasott fordítást; a Fővár[osi] Lapok helyesen jegyzi meg, hogy annak nincs ugyan költői becse, de van történeti, s azért 24 Az aradi városháza. Vasárnapi Újság, 31. évf. 1884. szept. 21. 38. sz. 603-604. p. 25 Publikált változat: Mágocsy Gáspár öröksége. Történelmi és Régészeti Értesítő, 10. évf. 1884. 157-168. p.
