Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

Márki Sándor naplói I. 1883

309

júl. 5.

Kisúrolták a szobámat. Ettől még piszkosabb lett.

júl. 6.

Túrós csuszát ettünk. „Ah! túrós lépés!” - örvendezett egyik németünk. „Lépes túró” - igazítja helyre a másik. „Auch, nicht richtig. Lepeni heisst es” - dönti el a dolgot a 3. Ennyit tudnak magyarul. Különben jobbadán horvátok, szerbek és csehek. Vörös Vidor ide is küldi nekem az Alföldet. Ez legfőbb olvasmányunk. Különben naponkint bemegyek újságot olvasni a tábortól (gyalog) félórára eső városba.

júl. 7.

Kislányom 4. születésnapjának előestéjén a facseti úton, a hegyek aljában levő vörös kocsmában egy csomó tanár társaságában éltettük Mariskát. Kis jószágomnak ajándékba egy lugosi babát küldtem, az Anncát. Majd nagyra lesz vele.

júl. 8.

Mariska ma négyéves. Isten éltesse kis galambomat! О most Sarkadon mulat nagyapjánál. Anyjával együtt néhanapján rövid kirándulásokat tesz a rokonokhoz.

júl. 9.

Ma még mindig Mariskának születésnapját ünnepeltem. Még levélhordómat is megvendégeltem. Ez a Scudier-ezred II. z.a.-nak adjutánsa, Weinovics, kit én „Herr Briefträger”-nek hívok, s kezd rajtamaradni a név. Négyen már ebéd előtt becsaptunk 24 pohár sört.

júl. 10.

Juliska elküldte kislányunk arcképét, s meglepetésül a magáét is. Amaz sikerült, ez nem, hanem azért de jólesett, s de sokszor összecsókoltam mind a kettőt! - Este megint a németekkel, kiket egész odakapattunk már asztalunkhoz. Pénzbe kerül, de legalább mulatunk. Éjfél után 2-kor elfogyott a kantinos bora, azért mentünk haza oly korán, de már

[júl.] 11-én

4-kor ismét talpon s exercíroztattam a bakákat, mivel Puts és Simon kissé el talált aludni.

[Júl.] 12-én

az egész ezred által onklinak hitt Knauz cs. kapitány, egy 38 év óta szolgáló katona tartotta a saját Henrik-napját, ami nem eshetett meg egy kis ivás nélkül.

[Júl.] 13-án

megjött a Scudier-[e]k bandája. Lesz egy kis élet. Ma este Báldy (nyug. hadnagy) s felesége jött ki a zenére.

[Júl. ] 14-én

a zene benn volt a városban, s mi is ott vacsoráltunk (különben rendesen a táborban vagyunk már 8 órakor).

júl. 16.

Juliska írja, hogyan járt Mariska otthon. „No, Mariska - szólt neki a néni -, ma nem kap uzsonnára kávét, csak egy kis hideg vizet, mert én a tejet mind eladtam.” Mariska csak nevetett. De mikor az uzsonna ideje elérkezett, s neki Tercsi, a szobalány tréfából csakugyan csak egy pohár vizet és egy darab kenyeret adott, keservesen sírni kezdett, hogy „édesanyám, menjünk innét haza, mert itt csak hideg vízzel tar