Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 1883 299 pen jellemében, de egészben jól jellemezte. A rövid vonások, az apróbb adomaszerű elbeszélések is lekötik a figyelmet, s a műnek nem kis érdeme, hogy nyelvezete is gondos és folyékony. Éppen ezért Pauler és Szilágyi a jutalmat az első számú pályaműnek kiadatni javasolják.” Ipám (ki holnap B[uda]pestre megy) - megcsókolt e hírre. A feleségemet, aki leírta a cikket, én pusziltam meg, Mariskát mindketten, s ő már meg is kapta a jutalmat: a tiroli babát. márc. 3. A két helybeli lap közül az Alföld ugyancsak émelygősen gratulált; üdvözölt Szilágyi is és vele sok más helybeli. Bunyitay (még tegnap) beküldte volt A várnái egyházmegye története című nagy művének első 25 korrektúraívét. Igazán szép munka lesz. márc. 4. A Kereskedő Ifjak Társulatában A Bingföld című felolvasást tartottam, nagy, jobbadán női közönség előtt. márc. 5. Van módom a korrigálásban. Ma Dósa 2. ívét javítottam ki, s egyidejűleg a Bingföldet is javítom. márc. 7. Torma Károly nyílt levelet intéz az Egyetértés szerkesztőjéhez, Csávolszkyhoz, melyben kikel Fekete Zsiga ellen, ki Magyarország vizei múltjának és vízépítkezésének történelme c. könyvében16 Torma limes Dacicusán gúnyolódott. „Cselekszi mindezt oly alapról és módon, ami - tudtommal legalább - a tudományos irodalomban eddig szokásban nem volt, illetőleg merőben ismeretlen. Lássuk, miként. Fekete Zsig- mond úrral tavaly nyáron Aradon, dr. Márki Sándor tanár úrnál lévén szerencsém megismerkedni, az egymással folytatott rövid társalgás alatt a kérdéses sáncok vonalán korábban s az idén tett vizsgálataim is szóba kerültek. (1. F. Zs. úr fent idézett művének 107. 1.); kérdéseire válaszolva elmondtam e sáncokra nézve véleményemet röviden ugyan, de elég határozottan arra, hogy félre ne értessem. S íme, e társalgás közben kifejezett, de minden ízében félreértett véleményemet veszi F. Zs. úr nyomtatott művében bonckés alá. Oly eljárás, mondhatám, elbánás, mely ellen nem a magam, de az irodalmi szokás érdekében határozottan tiltakoznom kell. Tán nem kell bizonyítanom, hogy közkézre bocsátott könyvben bírálni, cáfolni csak oly dolgokat lehet, melyek szintén nyomtatásban jelentek meg. Ez az egyik, amit elmondanom kötelességem volt. A másik pedig az, hogy olyasmit, ami éppenséggel nem mondatott, bírálat tárgyává tenni csakugyan nem lehet.” Ösmertetvén álláspontját, így végzi: „Egyszóval tehát mondottam azokat, amiket a fennebbiekben előadtam, s amelyek valóságát dr. Márki Sándor tanár úr tavalyi vizsgálataimban több ideig szíves és kitartó társam s kalauzom (!M), ki nemcsak F. Zs. úrral folytatott eszmecserém tanúja volt, de ki a római sáncok felőli véleményemet is jól ismeri, igazolhat; és nem mondtam a F. Zs. úr által nekem imputáltakat, melyeket mint oly állításokat, miket éppen én egyáltalán el sem is mondhattam, tisztelettel, de egyszersmind egész határozottsággal magamtól ezennel elhárítok.” Stb. Mint ezen naplómnak 610-617. lapjairól17 kitűnik, hol utunk külső körülményeiről adtam számot (a tud. eredményeket, éspedig részben Torma diktálása után külön - meglevő - jegyzetekben összegeztem), kitűnik, Torma Feketével (ki különben brúderem) nálam és ez idő alatt nem találkozhatott, hacsak el nem 16 Fekete Zsigmond: Magyarország vizei múltjának és vízépítkezésének történelme a magyarok beköltözéséig, tekintettel a művelődéstörténeti viszonyokra. Bp., 1882. 191 p. 17 1882. aug. 25-31-i bejegyzések.
