Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
204 Márki Sándor naplói I. 1879 júl. 1. Somhegyi Ferenc ma elhunyt. Talpig derék, becsületes, kedélyes ember volt, kire mindig tisztelettel gondolok. Kár, hogy e kitűnő gimn. tanár az egyetemre ment, hol nem vált be. 1872-1875-ig több órát hallgattam tőle. Voltak furcsa mondásai (pl. hogy „a történelem nem egyéb, mint az emberi ostobaságoknak szakadatlan láncolata”; és hogy: „a középkori városok oly rendetlenek voltak, mint az ökörh...s” stb.), hanem jelleme arany volt, s ez a dolog a Várady Gáborok fénykorában sok mindent feledtet. Magas, szálas, jól megtermett ember volt; mikor az előadásra bejött, köszönt, leült, csípőjére tette kezét, s végigtapogatta oldalát; azután előkereste a tubákos pik- szist, szippantott, helyredugta; nagy kék vagy piros pettyes zsebkendőjét kiterítette, meg gondosan összehajtogatta, oldalára támasztotta kezeit, egyet elégedetten fújt, kissé előrehajlott s rákezdte, hogy „A múlt órában, uraim ...” A magánéletben csupa szív és előzékenység. Nyugodjék békében! júl. 3. A Földr[ajzi] Közl[emények]ben megeresztett cikkemért14 21 f[rt] 77 krt kaptam (egy ív). A múltkor 2 magántanulót vizsgáltam = 13 frt 93 kr. Az összes mellékkereset egy éven át alig 100 frt. Biz’, az nem sok; de hát lehetne kevesebb is! júl. 4. Kollmann tehát szabadul - a tanári testület jelenlétében „durva bánásmódja” miatt teendő nyilv. megrovás és annak kijelentése mellett, hogy adandó alkalommal minden vizsgálat nélkül elbánnak vele. Ez örömhírre visszavette egy állásért beadott, s minden eredménnyel biztató folyamodását! Ez is egzisztencia! júl. 5. Megnéztem egy állatseregletet. Legfőbb nevezetessége az a fiatal oroszlán, melyet egy komondor nevelt föl, s mellyel most is egy ketrecben s a legnagyobb barátságban él. júl. 6. Ipámmal és Lacival igazán őszi hidegben Szemlakon és Sajtényon át Nagylakra, s onnan ebéd után Makóra és K[is]zomborra mentünk, hol az éjét töltöttük. júl. 7. De. 3Л 7-től du. 2 óráig csolnakúton K[is]zombortól Szegedig. A szemközt fúvó szél egyevezős hajónknak vagy 3 órai késedelmet okozott a Maroson és Tiszán. Megszemléltük a márc. 13-i baleset színterét. Most már élet uralkodik a romok városában, mely, a palánkot kivéve, ma is jobbára víz alatt áll, s a vasút töltéséről és közvetlenül az utcákról szemlélve egyaránt szomorú látványt nyújt. Este 8 órakor (kocsin) ismét Zomborban. júl. 8. Reggel 8 órától du. 4-ig Makón. Unalmas volt biz’ ez. Néhány városi notabili- tással ösmerkedtem meg ipám útján. Este Mezőhegyesre mentünk, s mindamellett, hogy Zsiga sógor kinn volt a gépnél, lakására beszállásoltuk magunkat. júl. 9. Reggeli 8 órakor elindulva, de. Vá 11-kor hazaérkeztem. Feleségemnek eredetileg távollétem ideje alatt ipám házánál kellett volna lennie. Mondták, hogy nincs ott. Hazamentem. S alig akartam hinni szemeimnek, mikor őt ágyban találtam. „Ott van 14 Hazánk a magyar földrajzirodalomban, 1874-1878. 1-3. rész. Földrajzi Közlemények, 1879. 7. köt. 109-116., 137-142., 180-185. p.
