Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 1878 189 főmmel, melyet megjelenésének évéig a mindenesetre legjelentősebb könyvészeti kísérletnek tekint. szept. 15. A Pesti Napló ban egy idő óta sok szót vesztegetnek azon kérdés szellőztetésére, mily okok bírták rá a minisztériumot, hogy egy épületben, líceumunkban a tanügy kárára 3 intézetet (gimn., reál, tanítóképző) helyezzen el.31 A támadó sok, beavatott- ságot tetszelgő adatot idéz; de nem tanár írja, mint itt gyanítják, hanem tudtomra Edvi Illetlen, kire Schnabl és Szabó dühös is, hogy nevöket szintén meghurcolta. szept. 16. Az Üstökös is küld már potyapéldányt. Eszerént most a következő lapokat és folyóiratokat kapom: Pesti Napló, Alföld, Szabadság, Nagyvárad (napilapok); Délibáb (szépirod.); Üstökös (élclap); Századok, Földrajzi Közlemények, Történelmi] Tár (szak- folyóiratok); Magyar Lexikon (encikl.). Összesen 10. Juliska ma kapott először levelet Márki Sándornénak címezve. Meg volt hatva nagyon, hogy ez úgy lesz már ezentúl. szept. 17. Ki hitte volna, hogy Rupp kapitány olyan hidegvérű tud lenni? Pedig önkéntes koromban professzor-katonának csúfolták. Odalenn (ahol én még nem vagyok), Stolác várába nagy titokban vizet akart beszállítani. Többször fordultak, mikor egy előőrs egy fölkelőre lőtt. Ez elárulta őket. A fölkelők felriadtak, körülvették katonáit túlnyomó erővel; de oly higgadtan vezényelt, hogy minden baj nélkül s amellett elég vízzel vezethette vissza embereit. Ezért már csak elfelejtem, hogy egyszer kurtavas- félét szánt nekem. Látom, az ő kedves embere, Spur Jancsi is, mint hadnagy, valahol lenn fordítja magyarra ezredének a csapathoz intézett, s új esküt követelő szavait.323 szept. 18. Friedberg tábornokot, ki legújabban tábornagy lett (kineveztetését a mai lapok hozzák), mi, önkéntesek mindnyájan tiszteltük. Derék, humánus ember volt, ki tudott szigorú lenni anélkül, hogy a becsületérzetünket sértette volna. Annak idején „ordinácoskodtam” nála. Persze, az előszoba volt a helyem, hol kedvemre ásí- tozhattam, mert a közönségesebb altisztek számára fenntartott dolgoktól megkímélt. Zsemlyét stb. nem velem hozatott, hanem inasával, s ez elég nagy figyelem ... egy osztrák t[á]b[or]noktól. Az éjszakai szolgálatot is elengedte: hazaküldött aludni. - Rendkívül egyszerűen élt. Még ebédre is jobbára csak gyümölcsöket és tejes ételeket evett. Járatta az Obzort, vagy melyiket, s megköszönte, mikor átadtam. S mikor a főhadparancsnoksághoz mentünk, maga mellé intett, s nem hagyta betartanom az előírt távolságot. Egyszer „Herr Brigadier”-nek címeztem „Herr General” helyett. Figyelmeztetett a hibára, szabályellenességre, de nem förmedt rám érte, ahogy szokás. Igen éles tekintete s valóságos sasszeme különben mindent észrevett. A tiszti vizsgálaton rendkívül sok jóakarattal járt el irántunk, támogattatva e részben a mi kis cigányunk, major Tomicic által, ki most ezredével szintén lenn működik. Restellték duettben, hogy nekünk, gyöngébbeknek csak „elégségest” adtak az égrecélozásból, ami miatt azután egy hónapig kellett még izzadnunk; de azt hitték, elég annyi, hogy 31 x.-y.: Közoktatásügy, Arad, sept. 5. Pesti Napló, 29. évf. 1878. szept. 7. 216. sz. (Esti kiad.) [2.] p., Az aradi tanügy. Pesti Napló, 29. évf. 1878. szept. 11. 219. sz. (Reg. kiad.) [2.] p., x.-y.: Még egyszer az aradi tanügy. Arad, sept. 12. Pesti Napló, 29. évf. 1878. szept. 14. 222. sz. [2.] p. 32aNem az én Ruppom ez, h[a]n[em] v[ala]mely rokona v[agy] testvére (Gábor öcsém szerént); azonban ő is hősiesen viselte magát; lábára sebet kapott, s azt amputáltatni kellett.
