Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)

Rácz György: Gyula az Árpád-korban

RÁcz György J Gyula az Árpád-korban

93

1232-ben Szerhet határosaként szerepel. - Ma psz. Gyulától É-K-re. Lip. pr. Szeregyháza h.; Hnt. 56. ==.

Szerhet 1230: Scherheth, in C-u Zarand (DL 61127. = H. VI. 25.); 1232: t. Zerhet in C-u Szarand (DL 61132. = H. I. 13.); 1403: p. Zerheth (Gyula oki. 6. 8.);

Eredetileg a zarándi vár birtoka, melyet II. Endre Csák nembeli Miklósnak adományozott, de 1230-ban a várjavak visszavételekor visszavette, jóváhagyva Béla herceg ezirányú döntését. 1232-ben visszaadja neki és határait is leírta: t. Zerhet a castro Szarand excepte ... de Crisio ex Or.

... cum terra Vosian ... ad Mer. ... sub piro ... cum terra Bata sub mon- ticulo qui vulgo holm dicitur ... ad t. Bug ... ab Ос. cum t. Ysaac ab Aq. ... cum terra Michaelis ... transit Crisium ... super Solfuca pervenit ad Lusukevreu ... cum terra Ulma ... per t. Seer ... ad Zunna ... cadit ad medium Crisy ... superius pervenit ad Yciafucara ... ad Lehudfoka ... ad Chekafoka ... ad Keurus ... Ludylevscekura ... ad Perafoka ... ad montem aureum ... ante cimiterium ... ad priorem m-m et super eandem t-m sunt sex m-nes piscatorum castri, quos contulimus episcopo Waradiensi, qui terram non habent nec quantum curia et domus ipsorum possunt occupare. 1403-ban a Marótiaknak történő eladományozáskor említik. - Valószínűsíthető, hogy ezt a területet hívták a 14. sz.-tól Gyulának, - ezen belül terült el, kisebb területen. - Ma Gyula része, területe az újkorban olvadt be. (vö. Blazovich: Települések 287.)

Ulma 1232: t. Ulma in C-u Szarand (DL 61132. = H. I. 13.);

1232-ben Szerhet határosaként szerepel a Fehér- és a Fekete-Körös között. Helynévi nyoma nem maradt. (Az oklevélben valószínűleg csak a birtokos nevét rögzítették.) (Blazovich: Települések 309.)

Vári 1228/1434: p. Wary inter Ticiam et Morisium] (Dreska: Pannonhalmi konvent II. 267. = DL 88083.); 1230: Wary, in C-u Zarand (DL 61127. = H. VI. 25.); 1231: Wary inter Ticiam et Morisium (DL 61129. = F. III/2. 229 .); 1403: p. Wary (Veress: Gyula okmt. 6., 8); 1438: oppidum Gywla et p. Varii in C-u Zarand a parte p.-onum Ewzy, Gywluacz et pr.-ii Warath reambulassent (DL 13245. Békés m. okit. 45.); 1473: iobagiones et iudex Wary (DL 81755. = Z. XL 141.) - Ma Gyulavári hn. Gyula város része. (Kar: Békés II. 161.)

Eredetileg zarándi várbirtok volt, melyet a király Csák nembeli Miklósnak adott (1228 előtt), s az adományt Béla herceg 1230-ban megerősítette. 1228-ban és 1231-ben a király jóváhagyásával végrendeletében ifjabb fiára, Lőrincre hagyja. 1403-ban a Marótiaknak történő eladományozáskor említik, Gyulával együtt vámszedő hely volt. 1438-ban királyi parancsra az aradi káptalan előtt Maróti László elhatároltatta Gyula oppi- dumát és Vári birtokát Ősi, Gelvács és Várajt birtokoktól. Ekkor már a határjárás szerint együtt számították Gyulával. 1473-ban is Maróti birtok, hatalmaskodást követtek el rajtuk az elekiek. - Ma Gy-tól keletre.