Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
86 Gyula város történetének kezdetei szembetűnő, mert épp azon a tájon helyezkednek el a későbbiekben, amelyet a szerheti határjárás megrajzolt. Karácsonyi János szerint Gyula mellőzése Árpád-kori jelentéktelenségével magyarázható.58 Magam 2000-ben a hiányt abban láttam - teljes mellszélességgel védve Gyulamonostora Árpád-kori fikcióját -, hogy (1) vagy nem volt határral rendelkező földbirtok vagy település, hanem csak egy monostor neve volt, (2) vagy egészen egyszerűen kikerülte a határ. Az előbbi feltételezés Dusnoki-Draskovich tanulmánya óta tarthatatlan, az utóbbi pedig a határjárás ismeretében nagyon valószínűtlennek tűnik. E feltételezés - mármint, hogy kikerülte Gyulát a határjárás 1232-ben - szellemében készült az a kéziratos térkép is, amely a gyulai múzeumban található és megpróbálja összehozni az összehozhatatlant: az 1232-es határjárást úgy megrajzolni, hogy elférjen rajta a későbbi Gyula is. Már ránézésre megállapítható, hogy ez az értelmezés nem állja meg a helyét. (Lásd a 185. oldalon lévő térképet.) Szerhet kiterjedt határait szemügyre véve, arra kell gondolnunk, hogy Vári falunak mindenképpen Szerhet 1232-es határain belül kellett elterülnie. Wary neve 1230-ban merül fel II. András megerősítő oklevelében, mint olyan terra, amelyet IV. Béla meghagyott Csák nembeli Miklósnak a felesleges királyi adományok visszavételekor. Ugyanebben az oklevélben szerepel viszont Szerhet is, amelyet a királyfi visszavett az adomá- nyostól, tehát egyértelműen megkülönböztetik egymástól a két települést. Csák nembeli Miklós több más birtokával egyetemben Várit is Lőrinc fiára hagyta 1231-es végrendeletében.59 Későbbi végrendeleteiben már nem szerepel. 1403-ban említik csak újra, akárcsak Szerhetet a gyulai uradalom tartozékaként. Figyelemre méltó határjárásunknak az a megjegyzése Szerhettel kapcsolatban, hogy él ott a várnak hat háznép halásza is, akiket a király a váradi püspöknek adományozott el. Mivel a zarándi vár alól kivett birtokokról van szó, egyértelmű a vár azonosítása, és nem kételkedhetünk abban, hogy az előző években Vári név alatt említett faluval, vagy egy részével állunk szemben határjárásunkban. Ha nem is értelmezhető úgy a szöveg, miszerint latinul hozza a magyar helynevet (azon a földön él hat háznépnyi ’vári’ halász is), mindenképpen arra kell gondolnunk, Vári azért nem szerepel ezúttal a határjárásban, mert a falu egy részét már odaadta a király Csák Miklósnak, másik részét pedig a váradi püspöknek. Fontos adalékul szolgálhat, hogy 1438-ban az akkori tulajdonos is elhatároltatta Gyulát és Várit a szomszédos falvaktól, a határjárásban 58 „Az Árpádkorban még oly csekély község volt Gyula, hogy 1232-ben, midőn a Gyula és Vári közt eső Szerhet falucska határát járják, említik Szannát, az Itzefokot, a most is meglevő Aranyágat (mons aureus), a rég Gyulába olvadt Karkót, a mai Dugigát tájékán állott Izsák falut, csak Gyulát nem. Oly kicsiny volt határa, hogy kelet felé nem terjedt a várig, észak felé a mai vasúti pályaházig.” Karácsonyi: Békés II. 138. 59 Ld. adattár.
