Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
76 Gyula város történetének kezdetei „apró” települések esetében azonban számos megoldatlan probléma nehezíti a kutatást. A középkori települések kutatásában az utóbbi évtizedekben rendkívüli mértékű előrehaladás történt, elsősorban a régészet oldaláról, a régészeti topográfiai munkálatok és a leletmentő ásatások eredményeként. A településszerkezet vizsgálatában azonban az írott forrásokkal foglalkozó történészek nem tudnak sokkal többet, mint amit Maksay Ferenc és Szabó István klasszikussá vált monográfiáiban olvashatunk. A régészek az ő eredményeikkel vetik össze kutatásaikat és ez alapján értelmezik adataikat. Természetes, hogy Maksay és Szabó eredményeit az utóbbi évtizedek régészeti feltárásai több ponton kiigazították. „Az új eredmények inkább bővítik, semmint megkérdőjelezik az 1950-es és 80-as közötti években kialakított képet, bár ez utóbbira is akad példa. Az esetszám növekedése nem az egységesedés, hanem a változatok egyre nagyobb számának a regisztrálása irányában halad.”22 A legfontosabb eredmények - nem figyelve itt olyan, más tekintetben fontos kérdésekre, mint az alföldi és dunántúli falvak közötti különbségek - a következőkben foglalhatók össze:23 I. A középkori településtörténet régészeti oldalról legfontosabb módszertani problémája, hogy nem tudja egyértelműen megfogalmazni a kora Árpád-kori települések lényegét. A kora Árpád-korban a mainál lényegesen több településnyommal kell számolnunk, amelyek néhol koncentráltan, néhol szétszórtan, egymáshoz csak lazán kapcsolódva helyezkednek el a területen. Ebből következik, hogy az „átlagos” kiterjedésű faluhelyek mellett régészetileg is kimutathatóak az apró, csak néhány objektumból álló, „szállásszerű”, vagy egy másik megfogalmazás szerint, „tanyaszerű” települések nyomai. Ez cáfolta a néprajzkutatók körében megfogalmazott feltételezést, hogy a tanya, mint települési forma a Kárpát-medencében csak a török hódoltság idején alakult volna ki. A „települések” átlagosan 3-4 km távolságban követték egymást a régészeti adatok alapján. Tekinthető-e településnek, falunak a néhány házból álló feltárt telep? Egy ilyen telep melyik írott forrásban említett faluval azonosítható? 21 Takács Miklós: A középkori falusias települések feltárása. In: Régészeti kézikönyv. Szerkesztők: Gróf Péter-Horváth Ferenc-Kulcsár Valéria-F. Romhányi Beatrix- Tari Edit-T. Biró Katalin. Kiadja a Magyar Régész Szövetség, CD-ROM. Budapest, 2011. 232. 23 A nagyközönségnek szóló összefoglaló (Bálint Mariann-Laszlovszky József-Romhá- nyi Beatrix-Sabján Tibor-Takács Miklós: Középkori falvak és határuk. In: Magyar régészet az ezredfordulón. Szerk. Visy Zsolt, Nagy Mihály. Budapest, 2003. 383- 388.) mellett elsősorban a következőt kell kiemelni a régészeti értékelések közül: Takács Miklós: Árpád-kori falusias települések kutatása Magyarországon 1990 és 2005 között. In: Benkő E.-Kovács Gy. (szerk.) A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. Archaeology of the Middle Ages and the Early Modern Period in Hungary. Budapest, 2010. 1-67.
