Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
7 DUSNOKI-DRASKOVICH JÓZSEF Gyula város településtörténetének kezdetei „Julamonustra” és Sebesvár helye . a történész nem az, aki tud, hanem az, aki keres, vagyis az, aki megkérdőjelezi a kész megoldásokat, aki, ha szükséges, újratárgyalja a rég lezárt pereket.” (Lucien Febvre) E gy ifjú, vasszorgalommal oklevelek tanulmányozásába mélyedő teológus, akinek történészi tehetségére már felfigyeltek, egyszer csak olyan adatokra bukkant, amelyek éppen saját szülőhelye bizonytalan, múlt ködébe vesző eredetének, kezdeteinek kérdéseire teljesen új és tudományosan megalapozott válaszok, sőt egy világosan felépített elmélet megfogalmazására kínáltak lehetőséget. A szülőhely Gyula, az ifjú tehetség Karácsonyi János volt.1 Karácsonyi voltaképpen csak I. Károly két oklevelének keltezésére lett figyelmes az Anjou-kori okmánytár 1878-ban kiadott első kötetében. Az egyiket 1313. június 20-án „a Fehér-Körös melletti Julamonustrá”-n („in Julamonustra circa Album fluvium Crys”), a másikat június 22-én ugyanott („Julamonustura”) állították ki.2 A két keltezés arról a meglepő eseményről tudósít bennünket, hogy Károly királyunk 1313-ban Gyulán tartózkodott, éspedig nemcsak úgy átutazóban, hanem legalábbis három napig - állapította meg Karácsonyi. Elméletének első tartópillére tehát az, hogy „Julamonustra” olvasata Gyulamonostora és ez a Gyulamonostora nem lehet más, mint Gyula .3 Erre a Fehér-Körös melletti fekvés és a név alapján következtetett. Érvként azt hozta fel, hogy a „-monostora” 1 Karácsonyi Jánosról: Erdész Ádám: Karácsonyi János történeti munkássága - életrajz és bibliográfia. Gyula, 1983., Karácsonyi János Emlékülés előadásai. Gyula, 1983., Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. Összeáll, bev. ésjegyz. Kereské- nyiné Cseh Edit. Gyula, 1990. /Gyulai Füzetek 1./ és Karácsonyi János élete és munkássága. 150 éve született Karácsonyi János. Szerk. Petróczki Zoltán. Gyula, 2008. 2 Nagy Imre: Anjoukon okmánytár. I. köt. Bp. 1878. 313-314. és GyO 1. Az oklevelek fordítása megjelent: Anjou-kori oklevéltár. III. köt. 1311-1314. Szerk. Kristó Gyula. Bp.-Szeged, 1994. 542. és 547. sz. 3 Karácsonyi a következő írásaiban fejtette ki Gyula keletkezésére vonatkozó elméletet: Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése - BRMTÉ VIII. köt. 1881/82. 104-136. Új kiadása: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 85- 106. A továbbiakban ez utóbbi alapján idézzük. Vö. még: Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 180. és II. köt. 138-139.
