Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Almási Tibor: Gyula és uradalma a XIV-XV. századi okleveles adatok tükrében
Almási Tibor } Gyula és uradalma a xiv-xv. századi okleveles adatok tükrében 183 tése”, hogy az immár nem szolgáltathat alapot a fennállás tekintélyes hosszúságú múltját kerek számba öntő megünneplésének, józan megközelítéssel azonban ezzel inkább csak látszólagos „szegényedésről” beszélhetünk. A két évtizeddel későbbről való, kétségbe semmiképpen sem vonható első valóságos írott adat - a pápai tizedjegyzékbeli említés - értelmezése ugyanis megalapozott visszavetítő következtetéssel bizonyosságként mondatja ki azt, hogy Gyulának fennálló településnek kellett lennie már 1313-ban is, tehát a város múltja valójában mit sem rövidült, fogyatékosságunk legfeljebb a biztos kezdőpont megragadásának képessége terén mutatkozik. Ám, ha abba is belegondolunk, hogy Dusnoki-Draskovich Józsefnek az állóvizet felkavaró, a már-már megcsontosodottnak tűnő, korábbi hibás ismeretünket kijavító tanulmánya Gyula történetét illetően a tudomány igazságát szolgálva a tisztánlátás előtt nyitott teret, s a „kijavított” 1313 évfordulója kapcsán az utókor mégis csak arra kapott késztetést, hogy tudását a város múltjáról kritikusan újragondolja, ez a hozadék, ez az eredmény talán szerény kárpótlásként is értelmezhető a veszteségekért. Mindamellett 20 év nem is olyan nagy idő, hogy a 2030-as évekre felkészüljünk a megemlékezésre Gyula első írott említésének 700. évfordulójáról!
