Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
Szatmári Imre 5 Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén 161 jöttéhez, ezt például az előbb említett Ajtós, Szélhalom és Szerhet mellett Alabián és még egy sor, Gyula határain kívül eső középkori település fekvése is bizonyítja. Gyula város mai belterületén, a régi Fehér-Körös medre jelentős szakaszon beépített, így erről a kb. 4 kilométer hosszú, akár több (két-három) településnek is helyet biztosító területről sajnos nem rendelkezünk régészeti információkkal. A folyómeder menti, illetve ettől délre és északra lévő, egyelőre régészetileg lényegében ismeretlen, csak szórványos adatokat nyújtó területen több más középkori falu helye is feltételezhető, tehát az Árpád-kori - például a fentebb szintén említett - kisebb falvak itteni léte sem kizárható. Várat/Várategyház helye egyelőre ugyancsak nem lokalizálható. Térbeli problémákat vet fel a kutatás számára a sokat emlegetett 1232. évi oklevél is, amely Szerhet határjárását tartalmazza. A leírás ugyanis egy szóval sem említi Gyulát - igaz, egy-két kivételtől eltekintve a többi települést sem -, holott az oklevélben említett, a Fehér- és Fekete-Köröst is érintő, nagy kiterjedésű terület okán az talán várható lenne. Viszont, ha az eddig lokalizált középkori falvak helyére gondolunk, akkor azt kell mondanunk, hogy a leírás pontos is lehet, hiszen a határjárás egy vélhetően keskeny, nagyjából észak-déli irányú területet rajzol körül, s ha Szerhet helyét a Gyulavári 129. lelőhelyre tesszük, ettől északra és délre nincs is sok középkori faluhely, Szannával való szomszédságát pedig említi az irat. Ha azonban Gyulát nem is, de Várit mégis csak említenie kellett volna - főként, hogy megemlíti Készít is -, hacsak e két település (Gyula és Vári) a XIII. század első harmadában nem éppen olyan fejlődési stádiumban volt, mint - ahogy fentebb láttuk - Szánná. Vagyis, ha kialakulásuk a XIII. század végénél későbbi időre tehető. Ennek viszont egyértelműen ellentmond a Törökzugban feltárt templom léte, hiszen annak már legalább a XII. században állnia kellett. Ezen a ponton elérkeztünk a mai Gyula, illetve középkori előzménye kialakulásának meghatározásával közvetlenül kapcsolatos problémákhoz, melyek szintén térbeli és időbeli, válaszra váró kérdéseket vetnek fel. Anélkül, hogy itt most elmélyednénk Gyula belterületének kutatásában - hisz ez nem is e tanulmány feladata megállapíthatjuk, hogy a régészeti topográfia módszereivel Gyula külterületén szerzett tapasztalataink alapján a Fehér-Körös mai belterületre eső, a gyulai vár és a Kisro- mánváros közötti szakaszának északi oldala jöhet leginkább számításba a középkori Gyula lokalizálása szempontjából. A közismert, 1566-ban készített Zündt-metszeten ábrázolt középső városrész területe is pontosan azonosítható a Fehér-Körös és a mai Nürnbergi utca nyomvonala között elhelyezkedő mai Németváros területével. Ettől északra, a metszeten folyómederrel elválasztott külváros területén ábrázolt, és jól látható két templom helye szintén könnyen azonosítható a törökzugi lakótelepen fel-
