Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
148 Gyula város történetének kezdetei 15- KÉP Gyula 144. lelőhely, Keresztes-halom. 1: az Árpád-kori falu helyszínrajza 2: a lelőhely környezete a „Keresztes H.” jelölésével Huszár Mátyás 1822. évi térképének 54. szelvényén, 3: a település templomának feltárt alapfalai település még az Árpád-kor folyamán elnéptelenedett. Templomhelye azonban még sokáig irányjelzőként szolgálhatott a határjárások alkalmával, s így alakulhatott ki a mai településhatár is. A falu neve nem maradt fenn.53 (15. kép 1-3.) SZENTBENEDEK A térség vízrajzi rekonstrukciója szerint ugyanannak a folyómedernek szintén az északkeleti partján, amely mellé Fövenyes falu lakói letelepedtek, egy másik falu is található, néhány kilométerrel távolabb, a folyó felsőbb szakaszán. Templomának védőszentje után ezt a falut Szentbene- deknek nevezték. A település templomának helyét elsőként Implom József azonosította, sőt 1936-ban feltárta annak megmaradt alapfalait is. Pontosan nem lehet tudni, hogy a templom körüli temetőből akkor hány sír került elő, de legalább 15 sírt tártak fel. Ötven évvel később sikerült az ásatás 53 Huszár 1822. 54. szelvény; Szatmári 1996b. 353-380; Szatmári 2005. 124; MRT IV/4. Gyula 144. sz. lelőhely, Berecz-Gábor-Kocsor-Szatmári-Vágó 1991. évi és Berecz- Szatmári-Szántó-Vágó 1992. évi terepbejárása.
