Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
142 Gyula város történetének kezdetei Árpád-kori leletek kerültek elő, jelezve, hogy a falu még a késő középkor előtt elnéptelenedett. Az ásatások nyomán ismertté vált a település egy- hajós, négyszögletes szentélyzáródású, kb. 14 méter hosszú és kb. 6 méter széles templomának alapozása. Az épület érdekessége a hajót a szentélytől elválasztó átkötő alapozás, melyhez hasonlót csak keveset ismerünk, s funkciója is magyarázatra szorul. A feltárt sírokban is kizárólag Árpád-kori leletek fordultak elő, így a templom építésének idejét a XI-XII. század fordulójára vagy ennél valamivel még korábbra, elnéptelenedését pedig a XIII. század végére, XIV. század elejére határozhatjuk meg. Jelenlegi ismereteink kizárják annak a lehetőségét, hogy e települést akár Szánná, akár Szerhet faluval azonosítsuk - mint ahogy történetíróink erről igen sokat értekeztek -, hiszen mindkettőnek vannak késő középkori említései, Szeregyházán viszont késő középkori jelentősebb megtelepedésre utaló leletek vagy jelenségek egyáltalán nem fordultak elő.46 (9. kép 1-3.) AJTÓS G yula északnyugati szélén, a mai Ajtósfalva közvetlen környezetében a régészeti terepbejárások során több Árpád-kori és késő középkori lelőhelyet találtunk - késő középkoriakat főként a mai Ajtósfalvától délnyugatra, az egykori Fehér-Körös északkeleti oldalán -, melyek közül néhány (vagy mind együttesen) biztosan a középkori oklevelekben emlegetett Ajtós településsel azonosítható (Gyula 18-21, 27. lelőhely). A település nevezetessége, hogy itt élt a híres nürnbergi festőművész, Dürer Albert (1471-1528) nagyapja, az aranyműves Dürer Antal, és itt született apja, a szintén aranyműves Dürer Albert, aki innen vándorolt ki Németalföldre, s aki 1455-ben Nürnbergben telepedett le. Ott született Borbála és János után harmadik gyerekként az ő Albert nevű fia, a híres festőművész, Dürer Albert. Ajtós falu templomának helyét a terepbejárások idején sajnos nem sikerült megtalálni, s a templomról a 46 Huszár 1822. 43. szelvény; Scherer 1938.1. 31; Szatmári 1996a. 14-22; Szatmári 2005. 123-124. - Lásd még a 39. lábjegyzetet is! 10. KÉP Középkori régészeti lelőhelyek Gyula ajtósfalvi határrészén
