Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
130 Gyula város történetének kezdetei ke kerül elő, és megjelennek a faluhelyeken is az igen szép, népies ízlésű kályhacsempék. (5. kép 1-2.) Ha a fentiek alapján a Gyula környékén keresendő középkori (tehát a XI-XVI. század között létező) faluhelyeket szeretnénk sorra venni, azonosítani, illetve a hozzájuk kapcsolódó történeti és régészeti adatokat ösz- szesíteni, elkerülhetetlen a régészeti topográfia terepbejárási eredményei mellett a terület régészeti kutatástörténetének legalább nagy vonalakban való áttekintése is. A gyulai régiségek gyűjtése a kezdeti időkben, a XIX. század végén, illetve a XX. század elején legfőképp Mogyoróssy János és Domonkos János tevékenységéhez kapcsolódott, de ebben az időben - néhány kivételtől eltekintve - többnyire csak szórványos leletek, tárgyak begyűjtéséről beszélhetünk.5 A középkori falvak régészeti kutatása szempontjából jelentős időszak az 1930-as években következett el, amikor Implom József tudatos és következetes munkát végzett az egyes faluhelyek templomainak, temetőinek feltárása érdekében. Az általa folytatott ásatásokról leggyakrabban a helyi újságok hasábjain számolt be, a feltárt templomok alaprajzaival, s ezenkívül az ásatási eredmények összefoglalásaival, a lelőhelyek középkori falvakkal való azonosításával, átfogó értelmezésével pedig a Scherer Ferenc nevével fémjelzett városmonográfiában találkozhatott először a város múltja iránt érdeklődő olvasóközönség.6 Implom József ugyanis nemcsak a város szélére eső, részben a mai Epreskert utca területén lévő ferences templom és kolostor maradványait tárta fel,7 hanem ásatásokkal kutatta a szeregyházi határba eső középkori falu (nevének azonosítása még várat magára), a Pejréten lévő középkori Fövenyes falu, a Gyulától délnyugatra eső középkori Szentbenedek és a Gyulától nyugatra elhelyezkedő középkori Györke falu templomának és temetőjének maradványait is. Szintén végzett ásatásokat a város délnyugati szélén lévő szabadkai határban, az ott egykor létezett középkori Boldogfalva területén is, de itt csak a középkori temető sírjait sikerült megtalálnia.8 Implom József két világháború között végzett ásatásainak helyszínét főként az általa említett adatok alapján, illetve egykori szemtanúk felkutatásával s újabb terepbejárásokkal, félévszázaddal később, 1985-ben, 1986-ban és 1987-ben sikerült nemcsak azonosítani, hanem hitelesítő ásatásokkal ellenőrizni, s eredményeit - ahol lehetséges és szükséges volt - pontosítani. Szeregyházán újra feltárhattuk a templom alapfalainak helyét, a templom körüli temetőből pedig 26 sírt,9 a középkori falu, Fövenyes 5 Implom 1940. 13-20, 27-38; Németh 1993. 5-14; Martyin 2010. 132-142. 6 Scherer 1938.1. 23, 31-41; Implom 1940. 44-52. 7 Szatmári 1994a. 409-435. 8 Szatmári 1996a. 9-87. 9 Szatmári 1996a. 14-22.
