Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Liska András: Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről
Liska András f Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről 105 bármilyen további régészeti kutatást. Félő, hogy a beépítettség ebben az esetben nemcsak a csupán részben feltárt maradványok elfedését, hanem azok részleges vagy teljes pusztulását jelentette. Az érintett telkekre jelenleg teljes építési tilalom van érvényben, némi reményt adva a még esetleg fellelhető, és ma még rejtőző régészeti adatok kutatására a jövőben. GYULA 3. LELŐHELY, TÖRÖKZUG 1 Qr"71 -ben, a Gyula város belterületének ÉNy-i részén elhelyezkedő XV/ -L törökzugi lakótelep tömbházainak építésekor embercsontokat és falmaradványokat bolygattak meg a földmunkagépek. Lelkes múzeumi és építészeti szakemberek intézkedése nyomán még abban az esztendőben sor került az első régészeti kutatásra Kovács Lászlónak, az MTA Régészeti Intézete munkatársának vezetésével, és kiderült, hogy egy nagyméretű, középkori templom alapjaira bukkantak.14 A teljes területet érintő ásatást a lakótelep megépítését követően, 1978-ban Jankovich-Bésán Dénes régész végezte el, aki egy országos viszonylatban is nagyméretűnek számító, háromhajós, gótikus templomot dokumentált15 (3. kép). A kb. 50 méter hosszú épületet a XV. században egy korábban ugyanitt állt román stílusú templom alapjaira építették. Az ásató összesen öt építési periódust 3.JCÉP A törökzugi templom alaprajza az építési periódusok ábrázolásával 14 Kovács 1971. 93. 15 Szatmári 2005. 186. 40. kép
