Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Liska András: Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről
100 Gyula város történetének kezdetei korlátozott lehetőség. A topográfiai vizsgálatok során általában a belterületi régészeti lelőhelyek horizontális kiterjedését sem lehet kutatni, éppen a beépítettség miatt. Ebből adódóan a Gyula város kezdeti történetének szempontjából oly nagymértékben meghatározó, és külterületen jól térképezett Árpád-kori és középkori régészeti lelőhelyek a belterületen sok esetben csupán pontszerű vagy csupán néhány teleknyi területre érvényes téradatokkal rendelkeznek. A korlátozó tényezők közé kell sorolni így azt a körülményt is, hogy a város belterületén a jelenlegi kutatások mellett „fehér foltként” jelentkező területek semmiképp sem tekinthetők biztosan leletmentes övezetnek. Ennek a körülménynek a figyelembevétele különösen hangsúlyozandó akkor, amikor csupán az utóbbi 12 évben a város belterületén zajlott különböző építkezések, pl. villamosvezeték-építés, telekommunikációs kábelhálózat kiépítése, közművek rekonstrukciójával járó térburkolatcsere, új épületek alapozása, stb. szinte minden esetben újabb régészeti adatok, szórványleletek vagy akár teljesen új lelőhelyek előkerülését eredményezte! Hangsúlyozandó azonban, hogy bár a különböző, belterületi beruházásokhoz kapcsolódó régészeti megfigyelések, illetve az esetleges kisebb felületű feltárások eredményességéhez nem férhet kétség, ám ezek a tevékenységek, régészeti feladatellátások semmiképp sem pótolhatják a város történetének legfontosabb kérdéseire koncentráló, egy-egy területet célzatos, tudományos megfontolással vizsgáló tervásatások szinte teljes hiányát. A topográfiai adatgyűjtések és különböző beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátások során Gyula város belterületén mintegy 14 középkori régészeti lelőhelyet sikerült azonosítani, ezek közül 4 lelőhelyen középkori templomról szóló adatok is vannak (í. kép). Vegyük sorra ezeket a lelőhelyeket:2 GYULA 1. LELŐHELY, VÁR A város belterületén, a ma is álló téglavár környezetében van a lelőhely, amely kiterjed nemcsak a jelenleg álló várfalak által határolt részre, hanem a középkori külső vár egész területére. Ide tartozik az Almásy-kas- tély É-i oldalán lévő középkori kapu, a kastély udvarán feltárt dzsámi, és a belső vártól nyugatra eső terület is. A vár kétségtelenül Gyula városának legjelentősebb középkori emléke. Relatív épsége annak köszön2 A felsorolásban nem szerepeltetem azokat a régészeti lelőhelyeket, amelyek ugyan részben a város belterületén helyezkednek el, ám kiterjedésük topográfiai terepbejárással kutatható volt, valamint esetleg területüket írott forrásokban szereplő középkori faluhelyekkel lehet azonosítani. Ez utóbbi lelőhelyek részletező feldolgozását lásd jelen kötetben: Szatmári 2015.
