Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

II. FORRÁSOK - Czeglédi Imre: Társasélet, szórakozás, ünnepek egy kisvárosban.- Újságcikkek a Békés 1896. évi számaiból

[Az alispán beszédének vége:] És most, midőn ezen zárszó beszéddel e magasztos ünnep véget ér, lehet-e mással befejezni azt, mint imával, hálaadó imával az egek urához a múltért, könyörgő fohásszal a jövőért: Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart Ha küzd ellenséggel, Balsors, a kit régen tép, Hozz reá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s a jövendőt. Befejezésül a főispánnak a királyt éltető szavait sokszorosan visszhangozta a közönség, és az általános éljen riadalomból erőteljesen emelkedett ki a Szózat, mit oszlás közben az egész közönség énekelt, és ezzel az emlékezetes díszközgyűlés véget ért. A lóverseny Húsz év óta nem volt Gyulán lóverseny, s a tegnap délután óriási közönség részvétele mellett lefolyt, minden tekintetben elsőrangúnak mondható versenyhez hozzáfogható még Békés vármegyében nem volt, és a résztvevők, épp mint a tengernyi nézőközönség előtt, hosszú időkön át feledhetetlen kedves emlék marad. — Akárhány fővárosi versenyre emlékszünk, mely sem látogatottsága, sem a futamok érdekessége tekintetében hasonlóan sikerültnek nem mondható. Már kora délutáni órákban fogat fogat után robogott ki a Galbácskertbe, úri- és parasztfogatok egyaránt, a személyszállítókká átalakított teherkocsik a lóvontatú pályán, szintén nagy tömegekben szállították ki a közönséget. Délután két órakor a tribünök zsúfolásig megteltek közönséggel, s az összes ülő- és állóhelyek mind elkeltek. A verseny színhelyére vezető út elején a nagy érdemeket