Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Erdmann Gyula: Autonómia és igazságszolgáltatás Békéscsabán a kései feudalizmus végén

a megyei törvényszék végső döntése szerint a földet eladták s az árát hatfelé osztva, az anya is azonos arányban részesedett (a per kezdetén egyébként a teljes örökséget akarta mint „a férje nevét viselő" özvegy).

63 Említettük, hogy az úrbéres telkek forgalma is szinte korlátlan volt a 18. században. 1794-ben az uradalom elrendelte, hogy a továbbiakban a telekmegosztás tilos, mivel úgymond - a telkesek száma nem lehet nagyobb, mint amenynyi az úrbéri tabellába bekerült az urbárium idején. A telekaprózódás csak az elszegényedéshez vezethet - állt a rendelkezésben, ami azonban kivételt is tartalmazott: egész telek, ha a gazdája jómódú volt, alkalmanként mégis megosztható lett.

64 Sok sikere nem lehetett e tilalomnak, hiszen 1805-ben a megyei közgyűlésnek kellett elrendelnie: 1/4 telek alá aprózás „ezentúl" tilos...

65 Időnként az uradalom igyekezett magához vonni a telekadásvételek engedélyezését, de ennek nem lett soha tényleges eredménye. 1836-ban, az urbárium kodifikálásakor törvényben is tilalmazták az 1/4 teleknél kisebb úrbéres földek további darabolását. Ezt - érdekes módon - az örökváltság után már maga a csabai képviselő-testület is betartatni törekedett: 1/4 telek alatti földterület eladását csak akkor engedélyezte, ha a vevő már legalább 1/8 telekkel rendelkezett. Ezzel a nincsteleneket rekesztette ki a város jórészt gazdákból álló vezetése, mivel ekkor már az adózó képesség megtartását, s így az örökváltsági summa fizetésének biztosítását tekintette alapvetőnek.

66 Korábban, a 18. sz. végén-19. sz. elején az uradalmak is hasonló okokból igyekeztek erőteljesebben beavatkozni az ingatlanforgalomba, törekedve a Harruckern-időszak „rendetlenségeinek" felszámolására.

67 Az uradalmak döntéseiknél nem vették figyelembe a helyi szokásjogot, valóban csupán a lakosság adózó képességének megőrzésére törekedtek. így pl. ha valaki elzálogosította telkét és - mondjuk - tíz év múlva vissza kívánta váltani, az uradalom gátolta ezt, s inkább azt a felet pártolta, aki az adót tíz éven át fizette; volt eset, hogy