Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)
1. TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: A szegénység, kiszolgáltatottság és bűnözés örvényében
A 373/1775. pörben a terhes koldusasszonyt senki se fogadja be. Ott szült meg az utca porában fényes nappal és a gyermek elpusztult. Elbeszélte, hogy a gyermeke az inge aljában „[...] egész estvélig ott volt, mert a' Bába tsak Uzsonna tájba jött ki, a ki az után el vette alóllam". Közben jöttekmentek, nézegették, de egyetlen szegény vagy gazdag nem segített rajtuk. A sanyarú szociális helyzetre és a nép közömbösségére jellemző, hogy a 396/1827. pörben a cselédlány titokban megszülte gyermekét, aki utána elpusztult. Az anyát magzatvesztéssel vádolták. O így fakadt ki bírái előtt, vádolván mind a cselédtársait, mind a gazdáját: „Nem lévén reám senkinek gondja a' Gyermek könnyen meghalhatot a' hideg főldőnf...] otthagytak engemet magamba, világot sem gyútottak[...]" Egyébként a legtöbb gyilkosságnak nem találtuk valódi indítékát, ha a primitív, szadista ösztönkésztetést nem soroljuk ide. A gyilkosságok kisebb része származott a végső elkeseredésből, kiúttalanságból, a negatív indulatok korlátlan elszabadulásából. A 34/1790. pörben a szerető hosszúból késsel elvágta a kurvája orrát, amiért az nem volt hajlandó vele közösülni. A 41/1831. pörben „[...] a'multt Szombathon a' feleségemet egy Legénnyel rajta kapván - [peczkes] nyűggel megvertem" vallotta a férj. A 157/1775. pörben nem várták meg, amíg a rajtakapott szeretkezők befejezik az aktust, hanem a nőnek „[..Jegy Kanászt a' hasárul húztak le". Róheim Géza KözépAusztráliából írt le hasonló példát: „[...] az arandák társadalma a nemi ösztön megnyilvánulására éppúgy reagál, mint bármely más társadalom: vannak, akiket bosszant a dolog, s megpróbálják szétválasztani a szerelmeseket." 7 A 22/1833. pörben „[...] Szabó Anna, a' 3 k Béressel Pintér Jánossal, annak Subájával bé takarva öszve ölelkezve feküdött - melly fekvésekbe mi Ujj Jánossal láboknál fogva őket öszve nyűgözni akartuk[...]" A 269/1807. pörben a házaspár a fiát sem kímélte: „[...] mintegy 3. óra kor éjjfél után Kiss Pál Feleségestől együtt feljővén a Város Házához, a Város Cselédgyeit
