Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: A szegénység, kiszolgáltatottság és bűnözés örvényében

kulturális réteg, amely a családban uralkodó szellem következtében „belenő" a lopásba, hazudozásba, kurválkodásba, bűnözésbe és nem is keresi az életének megjobbításához vezető utat. Bél Mátyás így jellemzett: „A betűvetést és a többi tudományt nem lusta, vagy lomha jellemük miatt, hanem a szegénység miatt kénytelenek elhanyagolni [...] A lányok azonban itt is sietnek megházasodni. Nem így a férfiak."

2 További okulásul tallózzunk a vásárhelyi hirdetőkönyvben és idézzünk néhány idevonatkozó tilalmat: „Káromkodók fenyegettetnek 50. pálczával. Az Innep szegesek tilalmaztatnak."

3 Egy másik példa: „[..Jnémelly szegénnyebb sorsú Lakosok számossabb fiaikat, és Leányikat időrűl időre haszontalan magok által tartván ezeket egy részről a henye hivalkodó, és buja életre reá szoktattyák más részrűl pedig a kőz jót annyiban károsíttyák hogy az helybéli jobb tehetségű gazdák ésmérős, és ithon való családokat nem kaphatnak, az ollatén számossabb gyermekek[ne]k pedig az főllebb emiétett szegénnyebb Atyák sem dolgot magok kőrűl adni nem tudván ell nem kerülheti, sem az Attya sem a' gyermek, hogy ha mindenkor nem rosz[aslágbolis de leg alább szűkség bői leg gyakrabban tolvajságra ne adgy[a] magát."

4 Végül: „Bővebben lévén mindenüt mindenféle életnek a termése, és e szerént a Kenyér Keresésnek módja, oly annyira el húzta magát a Szegénység az aratás, és nyomtatás által való élet kereséstől, hogy az Uraság, ki a szükség idején sok irgalmassággal viseltetett, a Szegénységhez, takarókra és nyomtatokra alig tehet szert [...]"

5 A 21/1827. pörben a kuruzsló öreg kurvát így jellemezték: „[...la' henyéléshez szokott testét, a' terhesebb munkát ki kerülvén táplálhassa gyógyítgatni, s mérges italokat készíteni nem irtódzott." Amikor a 112/1753. pörben megkérdezték az asszonyt, hogy „Miért hagyott el az urad?", a nő így válaszolt: „Azért hogy rosz ember. Nem akar dolgozni[...]" Nem véletlen, hogy Kiss Lajos a vásárhelyi „Szegény emberek élete" című munkájában még a 19. század második felében, a