Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: A szegénység, kiszolgáltatottság és bűnözés örvényében

SZENTI TIBOR A szegénység, kiszolgáltatottság és bűnözés örvényében* 1. Gazda és cselédviszony A feudalizmus kori gazda és cselédviszony tisztázása az egyik legnehezebb fbiadat, mivel valamennyi társadalmi rendszer a maga szemszögéből, ideológiai kérdést alkotott belőle. Egyes jelenségeit sarkítva vagy eltorzítva, hol a gazdák, hol pedig a cselédek javára vagy rovására értékelték. A téma nem szűkíthető le a jobbágy-zsellér ellentétre, mert egy „vazallus jellegű" társadalomban e két társadalmi réteg is kiszolgáltatott volt, és a robot-, dézsmakötelezettséggel, a taxás ellenőrzéssel stb. a gazdaréteg olykor kiszolgáltatottabb helyzetbe került, mint a nincstelen zsellérek. A feudalizmus mindenkit elnyomorított, aki nem tartozott az uralkodó osztályba, de mint közismert, itt is ádáz harc folyt a hatalomért. A gazda önálló gazdálkodást folytatott, de a földesúr megszabta, hogy a művelési területéből mekkora darabot, mivel vessen be, és ezt a termést neki értékesítse. Mint azt pl. a 70/ 1805. pör is mutatja, bár jobbágyvilág van, még az úriszék sem jobbágynak, hanem gazdának nevezi a földdel, birtokkal rendelkező szántóvetőt, és miként a 71/1828. pörben olvashatjuk, a nőket is inkább a „paraszt" jelzővel illették. A * Tanulmányunkban részleteket mutatunk be feudalizmus kori (1723-1843), dél-alföldi szexuális bűnperek életmódot kutató földolgozásából, amelyet az Eötvös József Alapítvány ösztöndíj-támogatásával „Paráznák" címmel készítünk.