Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

II. FORRÁSOK - Czeglédi Imre: Társasélet, szórakozás, ünnepek egy kisvárosban.- Újságcikkek a Békés 1896. évi számaiból

CZEGLÉDI IMRE Társasélet, szórakozás, ünnepek egy kisvárosban Újságcikkek a Békés 1896. évi számaiból Az alábbi közlésben egy századvégi kisváros, Gyula társaséletét kívánom bemutatni a Békés című helyi újság cikkei alapján. Gyula a millennium évében 21-22 000 lakosú város. Alföldi viszonylatban nem nagy, de jelentőségét növeli, hogy több száz év óta Békés megye székhelye. Ez elsősorban adminisztratív központot jelentett, a céhkorszakban meglévő vezető szerepét épp a század utolsó harmadában veszítette el a kedvezőbb fekvésű megyei településekkel szemben. Mindez meghatározza a város lakosságának összetételét. A hagyományos paraszti rétegek itt is jelen vannak - a szegényparaszttól a többszáz holdas gazdákig -, mellettük a céhes ipar hagyományait erősen őrző kisiparosság, élén jó néhány jó nevű, többnemzedékes iparoscsaláddal, akik a gazdagparasztság egy részével már a középosztályba tartoznak. A középosztály gerincét azonban a városi és megyei tisztviselők adják. Természetes, hogy minden egyes rétegnek megvolt a maga szórakozása. Nem a családi hangulatú, kis közösségeket jelentő összejövetelekre (fosztókákra vagy zsúrokra) gondolok, hanem a nagyobb nyilvánosságot, közösségi épületeket igénylő rendezvényekre. Ezeknek intézményes kereteit teremtették meg először is a parasztok, iparosok összefogását, szórakozását, szinte napi összejöveteleit szolgálóolvasókörök. 1868 és 1890 között mind az öt városrésznek megalakult az olvasóköre: az Újvárosi (1868), a Nagymagyarvárosi (1869), a Katolikus (1870), majd