Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

II. FORRÁSOK - Skolka András: Adalékok Békés vármegye geográfiájához Békés

195. 1. sz. jegyzet) Skolka nyomán - nemcsak a régi pecsétről, hanem az újabbról (feltehetően az eredetiről készített másolatról) is említést tesz, a felirat így hangzott: „Bíkis várassa pecsété". 16

Riegler Zsigmondról és érdemeiről Skolka bővebben szól Mezőberényről készített topográfiai leírásában. Ld.: A Békés vármegyei Mezőberény történeti topográfiai leírása, (i. m. 130., 151-152.) 17 Tolnay Sándor (1747-1818) orvos, állatorvos, pesti egyetemi tanár. 18 Skolka itt a XV. századi német néphős, Thyl Ulenspiegel (Till Eulenspiegel) kalandor történeteit elbeszélő népkönyvre utal. Utalása a német népkönyv hősére igen találó, mivel a békési fogdában a táltos hírben álló (és ezért a földbe rejtett kincsek holléte ismerőjének tartott) Csuba Ferencet láthatta, aki a néphiedelmet és a hiszékenységet a maga javára fordítva, a vidék (főleg a Sárrét) legnagyobb szélhámosaként, csínytevőjeként vált ismertté. Leghíresebb esete a „csökmői sárkányhúzás" volt. Csuba „működéséről" egyébként számos néprajzi írás is tudósít. 19 Békés heti piacát 1405-ben említik először. A török kiűzését követően a vásártartási privilégiumot az új földesúr, Harruckern János újította meg 1730-ban. Lásd erről: Karácsonyi: i. m. II. 27., 39., Durkó: i. m. 29., 60. 20 Petik (i. m. 14-15.) szerint a református templom 1780-ban épült (ez Haannál: i. m. 130. 1775/6.), míg a katolikus imaházat 1783-ban emelték a gyulai földesúr adományából. Ez utóbbi építését Karácsonyi 1784-re teszi (i. m. 41.). - Ezzel szemben, Sisa Béla szerint (Békés megye műemlékei. Békéscsaba,1981.1. k. 103.) a római katolikus templomot a plébánia kegyura, a Harruckern-család építtette 1792-1795-ben. A református és a katolikus templom történetéről bővebben ld. még: Durkó: i. m. 124-125. 21 Harruckern János 1720-ban lett Békés földesura. Erre Skolka rosszul emlékezik, ill. pontatlan információt kaphatott. Harruckern Ferenc Domokos báró síremléke a gyulai római katolikus plébániatemplomban volt és található jelenleg. A békési katolikus templomnak Harruckern Borbála (özv. Siskovicsné) ajándékozta az oltárképet, valószínűleg erre akart utalni Skolka. Vö. erről: Sisa: i. m. uo. Ld. erre még: Karácsonyi: i. m. II. 38. és Durkó: i. m. 50. 22 Ezt a templomot 1783-ban emelték és 1789 ben szentelték fel. (Karácsonyi: i. m. II. 41.) - Haan viszont (i. m. 1.130.) az 1784. évet jelöli meg az építés dátumául. Sisa (i. m. 93.) a görögkeleti templom építésének kezdetét 1786-ra teszi és befejezését a toronysisak évszáma alapján 1791-re. 23 Karácsonyi: (i. m. II. 41.) és az ő nyomán Durkó: (i. m. 57.) szerint a békésiek 16 217 hold szántó mellett 30 408 hold nagyságú legelővel rendelkeztek. 24 Összehasonlításul: 1828-ban a békésiek 1933 lovat, 461 jármos ökröt, 880 tinót és üszőt, 488 fejős vagy borjas, 414 meddő tehenet, 7189 juhot és 1395 sertést tartottak. Lásd: Erdei: i. m. 68-71.