Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

II. FORRÁSOK - Skolka András: Adalékok Békés vármegye geográfiájához Békés

diuniókban mind-mind Skaricza Máté Szegedi Kis Istvánról írott életrajzára vezethetők vissza, amelyben a szerző röviden beszámol a reformátor békési és gyulai működéséről. Szegedi Kist 1552-ben hívták meg Békésre, ahol „az iskolában is korábbi szokása szerint a tanulóknak számos előadásttartott". (Vö.: Skaricza Máté: „Stephani Szegedini vita". In: Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Bp., 1974.95., ill. 122.) Az ismert reformátorok közül Ozorai Imre működött prédikátorként Békésen. Rajta kívül Gálszécsi István és Sztáray Mihály terjesztette még az új hitet a vármegyében. Vö. erről: Kósa László: A gyulai református egyház története. Gyula, 1994.15-35. 9 Az idézett mű pontos címe: Memorabilia ecclesiae augustanae confessionis in Regno Hungáriáé a Ferdinando I. usque ad III. Recensuit Joannes Ribinyi. Posonii, 1787. - A békési gimnáziumról magáról nem találunk adatokat. Békés csak annyiban van érintve, hogy Szegedi Kis István reformátor egy ideig a helységben tevékenykedett. (Lásd: 244.) Skolka valószínűleg erre a részletre utal. 10 Belnay György művének pontos címe: História literarum bonarumque artium in Hungáriáé. E probatissimis Scriptoribus synopticae deducata. Posonii, 1796. - Belnay Rezik kéziratos munkájára hivatkozik a békési gimnázium említésekor. 11 A török hódítás jóformán eltörölte a Gyulán és Békésen virágzott mezővárosi kultúra emlékét. Skolka idejében egyedül a gyulai vár 1566. évi török ostroma volt a vármegye régebbi történetének részletesen megörökített és közismert mozzanata. 12 Nadányi János a vidék reformációjáról művének (Florus Hungaricus. Sive Rerum Hungaricarum ab ipso exordio ad Ignatium Leopoldum deductarum Compendium... Amstelodami, 1663.) 215-216., a gyulai vár ostromáról a 256-257. oldalain számol be. Ő valóban a vármegye egyik ősi nemesi famíliájának leszármazottja volt. Békés vármegyei birtokuk központján, Körösladányban született, de tanulmányai után nem Békés vármegyében, hanem Nagyenyeden, Nagykállóban és Vitkán működött lelkészként, ill. tanárként, s csak pályája végén telepedett le a békési birtokhoz közel eső Biharnagybajomban. Vö. erről: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, Bp., 1977. 13 Pápai Páriz Ferenc művének teljes címe: Rudus Redivivum seu Breves Rerum Ecclesiasticarum Hungaricarum Juxta et Transilvanicarum inde a príma Reformatione Commentarii. Cibinii, 1684. 14 Palugyai: i. m. 195. (1. sz. jegyzet) úgy tudja, hogy a helység pecsétjét a Fekete-Körös vizében találták meg, de nem ismeretes, mikor; azt sem tudni, mikor került oda. 15 A pecsét körirata Karácsonyi szerint (i. m. II. 38.) a következő volt: Nemes Bíkis város pecsétje"; Palugyai szerint viszont, aki - talán (i. m.