Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)

1. TANULMÁNYOK - Erdész Ádám: Ünnep és politika

nem fért be a templomba. Tekintve, hogy a dualizmus idején március 15-e nem volt munkaszüneti nappal járó állami ünnep, a legnagyobb tömeget megmozgató köztéri népgyűlést általában délután tartották. A legnagyobb hatású ünnepi rendezvényt a '90-es években 48-as és függetlenségi pártkörként működő 48-as Kör egy pillanatra sem engedte ki a kezéből. A Kör vezetői jelölték ki az ünnepi népgyűlés helyét, a városrészi olvasókörökkel való konzultáció után ők határozták meg a „körmenet" útvonalát, s a pártkör tagjai hívták a helyi és fővárosi ünnepi szónokokat is. Ellentétben az első köztéri rendezvénnyel, a szervezők már nem rejtegették kilétüket, a meghívó plakátokat „a gyulai 48-as kör bizottsága" aláírással adták ki, a meghívott politikusok neve mellett pedig szerepelt a „Függetlenségi és 48-as párti képviselő" megjelölés.

34 Az ünnepi népgyűlést kezdetben a Kossuth téren, később a Népkertben tartották. Rendszerint a 48-as Kör előtt volt a gyülekezőhely, innen már legalább egy-két ezer ember indult el, s útközben - volt rá eset hogy minden egylet székházát érintve alakították ki a vonulás rendjét - még egyszer ennyien csatlakoztak a menethez. A nemzeti és egyleti zászlók alatt vonuló sokaságot általában valamelyik kör fúvószenekara is kísérte, az utcák, a házak ablakai tele voltak integető nézőkkel, úgyhogy nem túlzás azt mondani, a város polgárainak közel fele aktív, illetve passzív módon részese volt az ünnepnek. A délutáni gyűlés fő szónoka általában a Függetlenségi Párt egyik képviselője volt. Ha ismert politikus érkezett, az ünnep része lett a vendég díszes fogadása is. A neves parlamenti szónokokat olykor ezer vagy még több ember várta a vasútállomáson; a rövid köszöntő és válaszbeszéd után hintósor kíséretében vitték a vendéget szálláshelyére vagy pedig egyenesen az ünnep színhelyére. Március 15-i szónokként megfordult Gyulán többek között Bartha Miklós - 1897 és 1901 között a város képviselője -, Meszlényi Lajos, Hentaller Lajos - 1901-ben próbálkozott a gyulai mandátum megszerzésével -, Barabás Béla. Ha nem érkezett fővárosi vendég, a 48as Kör helyi vezetői beszéltek. Noha közöttük is igen jó szó-