Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám: A hétköznapok historikuma - Körösök vidéke 5. (Gyula, 1997)
1. TANULMÁNYOK - Erdész Ádám: Ünnep és politika
lantott egy ideális állapotot, majd elégedetlen hallgatóinak közvetve, nemegyszer közvetlenül megjelölte azokat, akik akadályai az ideális állapotok megvalósításának. Mellesleg önmagát mint a jó úton tornyosuló akadályok elhárítására kész személyiséget mutatta fel. Élt az ismétlés eszközével is: este végiglátogatta a három, nagyobbrészt földmíveseket tömörítő városrészi olvasókört, s az egyesületek szokásos társasvacsoráin „mindenki által érthető közvetlenséggel" szólt a jelenlevőkhöz. 25 A korábbi szertartáshoz képest három döntő jelentőségű új elemet regisztrálhatunk: az ünnep egyik rendezvénye kikerült a közterekre, s mivel a köztéren tartott rendezvény vonzotta a legtöbb résztvevőt, az új ünnepi színtér felértékelődött. A népgyűlés jellegű megemlékezéseken - ellentétben a körök társasvacsoráival - a résztvevők nem váltak szét társadalmi állásuk szerint. A szónokoknak, ha sikerre vágytak, a továbbiakban többféle kultúrát és értékrendet kellett ötvözniük, s ha közvetlen politikai céljaik is voltak, nagyobb mértékben kellett alkalmazkodniuk a többnyire földmíves többségű hallgatóság ízléséhez és beszédmódjához. A második fontos változást a városrészi olvasókörök rendezvényei mutatják. Korábban a közvacsorák rendje azt sugallta, hogy mindenki egyenrangú résztvevője a megemlékezésnek. Noha voltak az adott népkör belső hierarchiájának megfelelően kijelölt szónokok, de mindenki megszólalhatott s néhány percre az egylet bármelyik tagja a figyelem középpontjába kerülhetett. Az új szituáció a köztéren tartott népgyűléshez hasonlóan a középpontba állított egy - vagy néhány - mindenkinél fontosabb, beszédet mondó személyiséget, a többi résztvevő pedig közönséggé változott. Ezt az átalakulást tükrözte a szónoki emelvény, amely a beszélőt a sokaságból valóságosan és szimbolikusan is kiemelte. A harmadik újdonság az volt, hogy megkezdődött a március 15-i ünnep személyes, illetve közvetlen pártpolitikai érdekeket szolgáló kiaknázása. A március 15-i ünnep szertartásrendjének átalakulása Csatár Zsigmond gyulai fellépése nélkül is lezajlott volna, hi-
