Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Jároli József: Palugyay Imre halálának egy- és negyedszázados évfordulójára

Palugyay munkája sem mentes a történelmi tévedésektől; helyi ismeretek hiányában az adatokat szolgáltató tisztviselők információira kellett támaszkodnia. A történeti tévedések egy része későbbi munkákba is bekerül. Néhány példa: Harruckern János György, Gyula földesura nem egy linzi pék fia, hanem egy schenckenfeldi takácsmesteré, fia Harruckern Ferenc hamvai Bécsben és nem a gyulai plébániatemplomban nyugszanak, ott csak síremléke látható, amely hajfürtjét rejti. Gyulavári lakosságát egyértelműen románnak mutatja be, akik később Kétegyházára költöztek, holott a községet 1716-ban magyarok telepítették újjá, s később, 1720-ban jelentek meg a községben a román lakosok, akiket az uradalom gazdatisztje idővel valóban a kétegyházi pusztára telepített át. A sajtóhibák is problémát okozhatnak. Békéscsaba evangélikus anyaegyházának megalakulását 1815re teszi, holott az az 1715. évi szlovák betelepüléssel egyidős. Összefoglalva az elmondottakat, megállapíthatjuk tehát, hogy Palugyay munkája is, mint minden hasonló kompiláció, elsősorban a kézirat keletkezésének idejére vonatkozó adatok tekintetében látszik igazán forrásértékűnek (közigazgatás, bíráskodás rendszere, a leírt területek, települések helye, szomszédai, nagysága, mezőgazdasági temelés, ipar, kereskedelem slb.) A történeti adatok zöme korábbi feldolgozások, kisebb részben levéltári források lapjairól származik, amelyek használatánál a szerző nem élt kellő forráskritikával. Ifj. Palugyay Imre Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása Pest, 1855, (Szemelvények.) III. Fekvése s határ-szomszédai. A) Békés vámügyének. A volt Békés vármegye fekszik a keleti hosszúságnak 46° 29' 59"és 47° 15'0" és az északi szélességnek 17°57'36" és 19°7'15" pontjai között.l Fekvése sik rónaság, melynek nagyobb lapályos fele-részét a hármas Kőrösök, és Berettyó ár-területe foglalja el, kissebb fele-része pedig azon emelkedettebb termékeny rónasághoz tartozik, melly a Kőrös és Maros völgyei közt, az Arad megyei hegyek lábaitól, H.M. Vásárhely és Szentes táján a Tisza völgyéig kiterjed. Határai északról: Nagy-Kúnság (Túrkevi, Kis-Ujszállás, Kardszag), Zabolcs vármegyének egy kis csúcsa (Püspök-Ladány), Bihar vármegye (Szerep, Bajom, Rábé); keletről: Bihar vármegye (Csiff, Darvas, Gsökmö, Kornádi, Okány, Sarkad-Keresztúr, Sarkad, Ant), fok, perc, másodperc