Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)
Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Erdész Ádám: Békés megye és Kossuth Pesti Hírlapja
volt a megye főispánja. A szellemes publicisztikáival Kossuth figyelmét is magára irányító Omaszta Zsigmond 1837 és 1846 között fizetéses táblabíró volt, 1848-ban a gyomai kerület képviselőjévé választották, 1861-ben a megye alispáni tisztét töltötte be. Virágos Sándor - aki közgyűlési beszámolóval szerepelt a lapban - 1837 és 1849 között vármegyei főpénztárnok volt. Az "Értekező" munkatársa Jancsovics Pál rövid szarvasi tanítóskodás után ügyvédi vizsgát tett, majd különböző funkciókat betöltve - pl. titkárként - részt vett a negyvenes évek országgyűlésein. A szabadságharc idején az országgyűlési napló szerkesztését bízták rá, 1867-től 1894-ig Békés alispánja volt. A "Vidéki Ievéltárczában" szereplő gyomai ügyvéd, Eördögh Frigyes 1846-ban csabai jegyző lelt, 1848-ban Békéscsaba, 1869 és 1875 között két ciklusban Gyoma képviselőjévé választották. Emellett 1867 és 1871, illetve 1883 és 1884 között csabai főszolgabíró volt. A Hírlap hasábjain a két többszörös országgyűlési követ, Nóvák Antal és Szombathelyi Antal, valamint az 1843-44-ben ugyancsak országgyűlési követ Wenckheim Béla neve szerepelt a leggyakrabban. Nóvák Antal 1837től 1843-ban bekövetkezett haláláig a vármegye alispánja volt, Szombathelyi kulcsfontosságú tisztségek betöltése után 1846-tól 1849-ig volt a megye első számú választolt vezetője. Wenckheim Béla vagyoni helyzeténél fogva is nagy szerepet vitt a megye életében, emelett 1837 és 1840 között másodalispán, 1848-49-ben, 1860-61-ben, illetve 1865-67-ben a megye főispánja volt. A kiegyezés után belügyminiszterként, a király személye körüli miniszterként s rövid ideig miniszterelnökként az országos politika első vonalában találjuk. Szerepelt a Pesti Hírlapban a Törvényhatósági Tudósítások egykori terjesztőjének Boczkó Dánielnek és Boczkó Károlynak a neve is. 1848-ban mindkettőjüket képviselővé választották, Boczkó Dániel 1861-ben és 1865ben is visszatért az országgyűlésre. A kisdedóvás előmozdítása során szerzett érdemei miatt többször írtak Wodianer Sámuelről. A nagybérlőből birtokossá lett Wodianer vagyona révén szerzett befolyást. Ő a kor új típusú közszereplőjét reprezentálta - érdemei elismeréseként a megye nemessége támogatta Wodianer Sámuel megnemesítését. 16 A névsor részletes áttekintése után megállapíthatjuk, hogy egy nagyon kicsiny kör szerepelt a Pesti Hírlapban, mindössze egy tucatnyi, nagyobbik A felsorolt adatok forrása: Karácsonyi János: Békcsvármegye törtenete I. köt. Gyula, 1896. 472-480. p.
