Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Erdész Ádám: Békés megye és Kossuth Pesti Hírlapja

szóló beszámolók képezték. A javarészt Tomcsányi József tollából származó közgyűlési krónikák nagyon hasonlítottak a Törvényhatósági Tudósításokban megjelent írásokra. A magát "T" monogrammal azonosító szerző mindig részletesen ismertette az országos politika szempontjai szerint fontosnak minősített határozatokat. 1841-ben a vegyes házasságok ügye s az újoncozás lefolyása számított a legnagyobb érdeklődésre. 1843-ban és 1844ben a követválasztások eseményei, a követutasítások tartalma és az országgyűléssel kapcsolatos kérdések állottak a figyelem előterében. A magyarosodás, az oktatás, a népnevelés szinte folyamatosan szerepelt a közgyűlésen tárgyalt témák között. A beszámolók szerzője rendszerint sorra vette a többi törvényhatóságból érkezett levelekre adott válaszokat is. A vármegyék leveleire küldött válaszok ismertetése alkalmat adott Kossuthnak arra, hogy bizonyos, kardinális fontosságú ügyeket - a Részek visszakapcsolása, a magyarosodás előmozdítása, az országgyűlésre való felkészülés stb. - állandóan napirenden tartson. Voltak azután speciális megyei témák. 1841-ben és 1842-ben a "Békésből" felcím alatt megjelent cikkek többször és aprólékosan beszámoltak az új főispán, gr. Károlyi György beiktatásáról. A Hírlap olvasói pontosan tudták, hogy az előkészületekről és az ünnepségről szóló tudósítások a Békés vármegyei ellenzék győzelmi jelentései. Az adminisztrátorral folytatott hat évig tartó küzdelem után a főispán kinevezése az alkotmányossághoz való visszatérést és a törvényhatóság önállóságának megszilárdulását jelentette. Az 1841-42-es közgyűlések krónikáját olvasva azt regisztrálhatjuk, hogy a megyei tudósító aránytalanul nagy terel szentel a bitang jószágok árából befolyt összegek körüli visszaéléseknek. Mivel sem Kossuth, sem a Megyei napló szerkesztésében részt vevő Láng Ignác nem kurtította meg a látszólag nem túl jelentős esetről szóló bekezdéseket, a mai olvasó is sejtheti, hogy többről volt szó, mint egyszerű bitangpénztár körüli szabálytalanságról. S valóban, ha a tudósításokat összeillesztjük, kiderül, hogy az ügy erős metapolitikai tartalommal bírt. Ugyanis a főispáni helytartó berendezkedése után a jelentős befolyással bíró Vidovich család az adminisztrátor mögé állt. A Vidovich Ferenc békési főszolgabíró által elkövetett anyagi visszaélések kitűnő alkalmat teremtettek a reformellenzéknek az Aczél Antalt támogató - s az ő támogatását élvező - család megyei pozíciókból való kiszorítására. A Pesti Hírlap által adott nyilvánosság és nyomaték minden hasonló esetben nagy segítséget jelentett az ellenzék számára.