Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Jároli József: Újkígyós első temploma és társadalma az alapítást követő évtizedekben

A koradélutáni vecsernyén és az annak keretében tartott keresztény tanításon, ha a szülők otthon maradtak is, 10 éven felüli gyermekeik kötelesek voltak részt venni. (A leányok egész évben, a fiúk pedig Mindenszenttől Szent György napig.) A vecsernye után tartott iskolai előadásokra büntetés terhe alatt senkit sem kötelezett a rendtartás, de ha ezt az időt a férfiak a kocsmában töltötték, pénzbüntetésre, a kocsmában tánctól eltiltásra vagy fogságra ítélhették őket az elöljárók. A templomban rendbontókat, oda részegen bemerészkedőket kemény büntetéssel sújthatták a községi statútum szerint. Indokolt esetben természetesen a vasárnapi szolgai munka alól felmentést adott a plébános. A szombat délutáni munkatilalom alól a községi bíró sem volt kivétel. 1846-ban megtörtént, hogy megszegte, a nép-vének gyűlése azonban utasította a községi fogadalom tiszteletben tartására. Az egyházi év két nagy ünnepét, a karácsonyt előkészítő adventi, illetve a húsvétot megelőző nagyböjti időszakban minden lármázás, muzsika tilos volt. A vasárnapok, a karácsony, a húsvét, a pünkösd és az egyházi naptár más ünnepei mellett a község fogadalomból megünnepelte Páduai Szent Antalnak (június 13.), a szegedi dohánykertészek és paprikatermelők védőszentjének napját, valamint Illés prófétát (július 20,), aki az időjárás egyik patrónusa. (Tisztelete régi szegedi hagyományokban gyökerezik.) A kígyósi kertészség katolikus közössége ugyancsak az anyaváros, Szeged tradícióinak ihletéséből rendszeresen felkereste a radnai és a Szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony kegytemplom búcsúit. A rendszabályok tiltották, hogy a búcsúból hazajövök kurjongassanak, világi énekeket daloljanak, vagy a hazaérkezés után a kocsmába menjenek. (Súlyos megtorlást helyeztek ilyen esetekben kilátásba.) A községi rendszabályok a fentieken kívül az Anyaszentegyház tanításának megfelelően az együttélő lakosság erkölcsi tisztaságát is hivatva voltak megvédeni. A kártyázás tilalma, a káromkodástól elrettenteni akaró büntetés kilátásba helyezése, a házastársi hűség védelme, a házasságon kívül született gyermek érdekeinek szem előtt tartása, a rágalmazás, mások kisebbítése emberi gyarlóságaik kibeszélésével, a közerkölcsökbe ütköző szokások tiltása, mind ezt szolgálta. A katolikus közösség sajátos érdekében hozott rendtartásait az elöljárókkal igyekezett betartatni, akik ilyen irányú működését - fennállása alatt - a nép-vének gyűlése is ellenőrizte.