Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Honismeret, helytörténet - Glück Jenő: Békés megyei iratok az aradi levéltárban

Az úrbéri kérdések kevéssé kerültek az alispán elé. Említés történik Csaba úrbéri vitájáról, gróf Trautmansdorf peréről az orosháziak ellen, a Dobozon és Békésen felmerült legelőkérdésről, a szentandrásiak mozgolódásáról a regale jogok miatt, valamint a vésztői hazátlan zsellérek kérvényéről (52, 70, 80, 81, 98. 209. 216). Nyugtalanító volt a kolerajárvány terjedése. A Honvédelmi Bizottmány január 12-én magyarázatot kért arra, hogy a december 31-ig megbetegedett 95 egyén közül 75 elhalt (25). A vízügyek is foglalkoztatták a megyét, úgy rövid-, mint hosszú lejáraton (150, 154, 155). Május 7-én a békésiek panaszolták, hogy a doboziak átvágták a gátat és a fölös vizet rájuk eresztették (173). Több jelentés a Függetlenségi Nyilatkozat örömteli kihirdetéséről szól (156, 162,163a). A 11. és 17. számú aktacsomó néhány békési iratot tartalmaz: részben a forradalom idejéből, illetve a Világos utáni eseményekről. A jelentősebb dokumentumok közé tartozik az első alispán 1848. április 12-i jegyzőkönyve az ezüstpénzellátás ügyében (17-109). Ugyanő körlevelet bocsájtott ki a sajtótörvény alkalmazása kérdésében (11-5/8). Torontál megye 1000 ezüstforint megtérítését kérte, amelyet a békési nemzetőrségnek napidíj fejében fizetett ki (17-97). Egy 1848. augusztus 8án kelt elszámolásból kiderül, hogy a megyebeliek 15.023 forintot, valamint 2.495 forintnyi ezüstöt adományoztak a kormány céljaira (17 - 202/203). December 21-én 65 vég vásznat adtak át önköltségi áron a "honleányok" számára, akik feldolgozva ajánlották fel azt a honvédeknek (17-99). A Világos utáni időből származik Stachó János császári biztos november 24-i intézkedése: elrendelte a gyulai rabok áthelyezését (17-6/7). Rendeletére kimutatást készítettek a megye, a járások és a községek nemzetiségi viszonyairól. A kimutatásban a lakosság 155.600 fővel szerepel: ebből 91.565 magyar, 48.800 szlovák, 7.375 román, 6.650 német, a többi más nemzetiségű. (11-1/3). A fenti adatok igen hasznosan kiegészítik a más forrásokból származó ismereteinket, egyben magyarázzák a Békés Megyei Levétár 1848-49-es iratanyagának hiányát! Glück Jenő