Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Honismeret, helytörténet - Rapajkó Tibor: Anyaköny és családtörténet. Az eleki Dispan család

A XIX. sz. eleji 69,6 %-os gyermekhalandóság indoklása nem nagyon szükséges, elég csak pl. az orvosi ellátás hiányára, a megterhelő munkára, a hiányos táplálkozásra gondolni. A magas gyermekhalandóságot a sok gyerekkel akarták kivédeni (szinte minden évben született egy gyermek). A sok gyerek munkaerőt is jelentett a mezőgazdaságban. Az általam vizsgált családokban a következő volt a gyermekszám: 1 gyerek : 1 családban 3 " : 1 " 5 " : 1 " 7 • : 4 " 8 " : 3 " 9 " : 2 • 10" : 1 " 11- : 5 12" 1 " 13" : 1 " 14" 1 " 15" : 1 " Össz: 99 gyerek össz: 21 család Térjünk vissza a Dispan családhoz. Az anya az első szüléskor 21 éves, az utolsónál 29 éves volt, igaz, már 1810. május 3-án, 30 évesen meghalt. így is 30 évesen, nyolc szülés volt mögötte. A házaspár nyolc alkalommal temette el saját gyermekeit. Mai ésszel nagyon nehéz megérteni, hogy tudták elviselni az akkori emberek a családi tragédiákat. Hogyan tudtak élni abban a tudatban, hogy szinte minden évben a keresztelés mellett el kellett temetni valamelyik gyermeküket. Bizonyára segített nekik a vallás, illetve azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy akkor a halandósági viszonyok miatt számukra ez volt a "természetes". Heilinger Anna Mária korai halála miatt Dispan Mátyás újból megnősült. (A kutatásaim azt bizonyítják, hogy új házasságkötésre akkor csak valamelyik fél halála után került sor. Ez szerintem elsősorban a vallási erkölcs uralmával magyarázható!) A második házasságkötés időpontja 1810. június 19-én volt. (Az első feleség halála után alig egy hónappal!) Dispan Mátyás 37 éves, Mittnacht Terézia 18 éves volt. (Itt sincs feltüntetve a foglalkozás.) A házasság azért is rendhagyó, mert júniusban kötötték. Eleken 1800-1849 között a házasulok mindessze 3,1 %-a kötött ebben a hónapban házasságot. Más községekben is hasonló a helyzet (pl. Csurgó esetében 0,05).