Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Honismeret, helytörténet - Erdrnann Gyula: Természeti csapások sorozata Békés megyében 1815-1816

kupeccknek terményt eladni, sőt zenélni, mulatozni is. Ezentúl Békésben is - ahol sokkal jobb volt ezúttal is a helyzet, mint az ország más, főleg hegyes vidékein - megindultak a közmunkák, az uradalmak és a községek is hiteleztek gabonát, néha segélyt is osztottak. Éhínség nem is tört ki, ám elszaporodtak az erőszakos cselekmények, még fegyveres útonálló bandák is feltűntek. Ezért került sor 8 új csendőr alkalmazására és arra is, hogy a két biztos mellé (Orosháza, Gyula) Gyomán is létesült egy biztossági hivatal. A három biztos alatt 16 csendőr szolgált összesen. 1847 elején aztán Békésben is szaporodtak a válságjelenségek - már éhhalál is megesett, igaz, inkább a kóborló felvidékiek soraiban, akiket hiába utasítottak ki valahonnan, feltűntek a szomszéd faluban. Mit is tehettek volna... Békésben a hatóságokat leginkább Tárcsa, Vári, Gyoma, Endrőd és Szentandrás ínségesei aggasztották; végül is a közsegedelem átsegítette e helységeket is a nehéz heteken. A gabona ára 3-4-szeres lett. Váriban már 1846 nyarán 200 ember lázongott; 1847 elején-tavaszán aztán Csabán, Békésen és Szarvason is volt mozgolódás; a csendőrök ill. a katonaság azonban ura volt a helyzetnek. 1846 - 47 folyamán országszerte többen is sürgették "tartalék magtárak" létesítését, melyek hivatva lettek volna ínségek idején segíteni a közellátást. A viták még tartoltak, amikor már mutatkozott a jobb termés, ami aztán szokás szerint - véget vetett a tervezgetésnek. Aztán jött az újabb árvíz, aszály - s akkor felelevenedtek az ínséget megelőzni akaró gondolatok, hogy aztán az ínség múltával megintcsak ne történjék semmi... Az igazi megoldást az agrártermelés intenzívvé tétele, az agrárnépesség-felesleg lecsapolása ( = iparosítás) és körültekintő szociálpolitika jelentette volna; ám a tárgyalt események a feudalizmus idején történtek, míg az imént az agrárválságok - ínséges évek leküzdésére említett megoldásokat részben még máig sem valósítottuk meg... Végül is Békés szerencsés helyzetben volt - szemben más megyékkel, szomszédos országokkal; jó földjei, tágas szántói-legelői révén az ínségperiódusok is csak éppen hogy megérintették. Közmunka és hitel illetve némi segély elég volt a zsellérek, dohánykerlészek és más, komolyabb tartalékokkal nem rendelkezők minimális szükségleteinek fedezéséhez. Ezzel szemben pl. Galíciában a rossz termés, a nyomor nem kis szerepet játszott (a bécsi "oszd meg és uralkodj" - elvet követő politika mellett) az ottani lengyel nemesi felkelés elleni gyilkos parasztmozgalom kirobbanásában.