Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Honismeret, helytörténet - Erdrnann Gyula: Természeti csapások sorozata Békés megyében 1815-1816

Természeti csapások sorozata Békés megyében 1815-1816 A kései feudalizmus agrártermelői végletesen ki voltak szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek; a termelési technika igen kezdetleges volt. A délalföldi települések kiterjedt határa, a többnyire jó szántóföldek, dús legelők és a bérelt puszták gyenge-közepes termés esetén is eltartották a népességet, sőt, általában volt felesleg is, amit azonban az akkori út- és kereskedelmi viszonyok közepette nehéz volt értékesíteni. Ha viszont természeti csapás, vagy - súlyosabb esetben - csapások sorozata ütött be, esetleg több éven át, akkor a zsellérek és töredéktelkesek ajtaján dörömbölni kezdett az ínség. Márpedig a csapások ciklikusan ismétlődtek. 1794 őszén Békés megye kénytelen volt - a nagy aszály után - a szegényebbeknek vetőmagot osztani, hogy azok vetni tudjanak. Határozatba ment - a szokásos módon -, hogy gabonából senki sem főzhet pálinkát, majd megtiltották a gabonakivitelt is a megyéből. A feleslegeket összeírták, majd a bírákat feljogosították a közérdekű igénybevételre. A hiány így is bénító volt, Csabán lázongás indult. Módosabb gazdák is állami segedelmet követeltek, ellenkező esetben kilátásba helyezték: fegyverhez nyúlnak... Csak nehezen lehetett a kedélyeket lecsillapítani s ebben bizony a tömlőének is szerep jutott. 1794/95 telén aztán már takarmány sem volt: sorra pusztultak el az állatok; azt csak kevesek tehették meg, hogy messze földre hajtották állataikat telelni. Az emberek közt megyeszerte terjedt a skorbut, az alultápláltság miatt.

1 1804-ben a Helytartótanács igyekezett országosan megoldást találni. Elrendelték, hogy a rendszeres ínség elhárítása érdekében mindenki adja be termésének 1/7-ét; így 7 év alatt összegyűlne az ínséges évben szükséges gabona. Békés megye azonban szűkkeblű volt: abból indult ki, hogy itt, a jó földeken általában akkora a termés, hogy annak sokkal kisebb része is fedezné az időnkénti szükséget. Az fel sem merült, hogy valakinek Árván, vagy Máramaroson is segíteni kellene a kölcsönösség jegyében. A határozatból nem is lett semmi, maradt az időnkénti ínséget követő kapkodó, tűzoltás jellegű intézkedések sora. - 1805-ben is rossz volt a termés, Akkori orvosi ajánlat a skorbut ellen: csírázásnak indult árpát megszárítani, majd összetörni, s egy marékkal 6 icce vízbe keverve inni. Jót tett bármiféle úton-útszélen szedett zöldség is: csorbóka, galambbegy, kalánfíí, főtt csalán, hagyma slb...