Erdmann Gyula: Honismereti füzet 4. - Körösök vidéke 4. (Gyula, 1991)

Megyei és országos évfordulók, megemlékezések - Gyáni Gábor: Nyugtalan századvég. Az agrárszocializmus új megközelítése

tivként elkeresztelt mozgalmi típusra asszociálunk. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a hazai megmozdulásokban zömében nem kistulajdonosi, hanem már elproletarizálódott rétegek a hangadók. Ám nem kizárt, hogy ez a hirtelenjében zendülésre vagy csak sztrájkolásra kész agrárszegénység, melynek pontos szociális összetételéről - jellemző módon - ma sincs világos képünk, valójában a kistulajdonosi ideál vonzáskörében élt. Erre enged következtetni többek között a szabolcsi földosztó mozgalom az évtized vége felé, amely nem kis részben az elveszett birtokos paraszti státusz utáni sóvárgásból nyerte energiáját.

13 Ám nem is ez a lényeg. E mozgalmak tényleges differentia specifica-ja, hogy semmiképpen nem pusztán szociáldemokrata irányítású tömegakciók, bármennyi jelét vélik is ennek megtalálni az e koncepciónak elkötelezett történészek. A mobilizáció hátterében, szögezzük le, nem egy párt, egy a helyi közösségek felett álló, bürokratikusán felépített formális szervezet aktivitása áll; e megmozdulások többnyire spontán tömegakciók, melyekből az imént említett politikai tényezők is igyekeznek hasznot húzni. A helyi események lefolyásának a teljes menete, melyről igen szegényes képet alkotott magának a történetírás, messzemenően egybevág a reaktív típusú mozgalmak mélyen rituális, szimbólumokkal teli és miszticizmustól sem ment koreográfiájával. Emlékeztetnek tehát azokra a Nyugat- és Dél-Európa-i "primitív" lázadásokra, melyekről elsőként Eric Hobsbawm, majd E.P. Thompson adott részletes képet.

14 S témánk kapcsán pedig erről szól Hanák Péter már említett írása. Persze, ezeket a mozgalmakat is "szervezték", ám e szervező munkát magának a közösségeknek a szűkebb keretei között működő intézmények, a 13 Szabolcsban a lázongó agrárproletárok "tömegesen teszik szóvá, hogy az úrbéri perek lezárásakor becsapták, kisemmizték őket..." Hársfalvi Péter: A szabolcsi agrárszocialista mozgalom sajátosságairól. In: Szabó Ferenc (szerk.): i. m. 119. Ugyanakkor e tanulmánykötet egy másik szerzője kifejezetten cáfolja a mozgalmak állítólagos földosztó jellegét. Érveléséből úgy tűnik, hogy ez az álláspont a szerzőnek abból a korábbról már ismert meggyőződéséből következik, hogy mivel a Szociáldemokrata Párt, vagy Várkonyi szakadár pártocskája nem vette fel programjába a földek szétosztását, az általuk instruált népi mozgalmak sem szorgalmazták azt! - Farkas József: Az agrárszocializmus ideológiai forrásai és eszmei tartalma. In: Szabó Ferenc (szerk.): i. m. különösen 135-137. 14 Eric Hobsbawm: Primitív lázadók. Bp. 1974.; E.P. Thomphson: The Making of the English Working Class. Harmondsworth, I-ondon, 1968.