Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - Himnuszunk költője: Kölcsey Ferenc

ne légy kitéve az erkölcsi süllyedés veszélyeinek - írja kezdetben, majd a munka fő része ill. vissza-visszatérő motívuma következik: a hazaszeretet himnusza. Mert tudd meg: N

e szóban - haza, foglaltatik az emberi szeretet és óhajtás tárgyainak egész öszvessége"... - s a már idézett mondat: "Kinek szívében a haza nem él, száműzöttnek tekintheti magát mindenhol." Többször is utal a tanulás, a folytonos önképzés jelentőségére, majd arra, hogy a felkészülés egyetlen értelme a köz szolgálata: "Mert az ember, ha értelme s érzelme körét gondosan nem szélesíti, keskeny s mindig keskenyebb határok közé szorul; szemei az egész tekintetétől elszoknak s parányi birtokában, háza falai közt elszigetelve csak önmagát nézi..." Márpedig - írja - "A nép, melynek tagjai saját házaikban elszigetelve csak önmagokról gondolkoznak, s parányi célaikat csak egyenként űzik, még félig vad nép." Az elvetett mag gazdag és termékeny talajra hullt, hiszen Kölcsey tanítványa lett a reformkor teljes, személyiségekben páratlanul gazdag überális nemzedéke. A centralista Szalay László pl. ténylegesen tanítványa, joggyakornoka volt; gondolatiságának talán legtisztább követője pedig Eötvös József lett. De jó is lenne, ha ma, amikor az erkölcsi, gazdasági és társadalmi válság a megoldásra, a nemzeti kibontakozás vezetésére képes nagy egyéniségek után kiált (jószerint hiába), fiatal Eötvösök, Kossuthok és Deákok olvasgatnák értő fejjel Kölcseyt... Erdmann Gyula Kölcsey Ferenc