Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Péter András

A halaspusztai parasztnábob Péter András a kétezer holdas uradalmat, mely a Sebes - Körös mentén terült el, igyekezett meghódítani a mezőgazdasági kultúrának. Ő törette fel az addig csak nádat, gyékényt és muhart termő ős-buja földet. A lápi talaj, a kotu trágyázás nélkül is gazdag termést hozott: főleg a rozs díszlett benne, a búza lesült, de a tengerinek kiváló volt. A sütőtök is óriásira nőtt ebben a földben. Egyet hosszú ökrösszekéren hozatott be a kiállításra Péter András, és az I. díjat nyerte vele. A pihent, gazdag humusztartalmú föld tette lehetővé, hogy pl. egyszer vetették a rozsot és háromszor aratták: ugyanis következő évi vetőmag gyanánt a túlérett kalászokból kipergett szemet boronálták bele a tarlóba, így történt aztán meg, hogy Péter András gazdaságában Szentistvánkor még sokszor arattak. Ha valaki az után érdeklődött, hogy miért hagyta az aratást olyan későre, sztoikus nyugalommal felelte: "Valakinek utolsónak is kell lenni..."

30 Mivel a halasi Péter-birtoknak csupán egyharmada volt alkalmas a földművelésre, ezért a gazda inkább állattenyésztéssel foglalkozott. Szent György naptól András napig az ökör-, a tehéncsorda, a gulya és a birkanyájak méla kolompszava töltötte be a halasi pusztát. A rideg jószágot azonban a legkeményebb télen is nyitott karámban tartották, mert minél edzettebb magyar marhafajtát igyekeztek kitenyészteni. Csáky-féle hosszú szarvú, borzderes magyar szarvasmarhák, tenyészbikák fejlődtek Halaspuszta dúsfüvű legelőin, melyek nemsokára a Dunántúlon is ismeretessé váltak, állatkiállításokon oklevelet nyertek. Péter András Szeghalom községnél "Állatkiállítási Alap" címén nagyobb alapítványt tett, mert szívén viselte a sárréti állattenyésztés fejlesztésének az ügyét.

31 Mint ahogy községi bíró korában egész Szeghalmot elkormányozta a jegyző, a törvénybíró, a kisbíró és az esküdtek segítségével - most a 2 000 holdas halasi birtok gazdasági mechanizmusát is személyesen irányította. Gazdatisztet nem tartott soha, felesége volt a bizalmas segítőtársa. A pusztagazda Hegyesi Dániel, a magtáros Hajdú Lajos és a gulyás Barna János: a bizalmi első emberek - mind egyszerű földműves és pásztor eredetileg. 30 Pásztor József: i.m. 19 - 20. 31 Pásztor József: i.m. 21.