Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)
Megyei és települési évfordulók - Békés megye újjászervezése a török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc után
l.§. De mivel ez nemcsak a közigazgatás állapotának a katonaitól való elválasztását, hanem az eddig bizonytalan megyei határok megszabását s különválasztását is megkívánja, nagy megfontolást tesz szükségessé: ennél fogva legkegyelmesebben kijelentette, hogy az e célból felállítandó bizottság előzetes megvizsgálása s előterjesztése alapján, akképpen fog intézkedni, hogy ebből a közjónak s az ő szolgálatának semmi hiánya ne származhassék" 7 . Amint a törvénycikk szövegéből kiolvasható, a visszacsatolás elvi elismerése történt meg az adott törvényhelyen. A részletek kidolgozására bizottság létrehozását rendelte el, amelynek tevékenységéről keveset tud a történeti irodalom. Az 1723. évi 20. tc-ben újra kérelmezniök kellett a rendeknek a 92. tc. foganatosítását. 8 A katonai irányítás alá vont, a kamara földesúri hatalma alatt élő területeken a megyék megszervezését jelentősen hátráltatta a török közeli jelenléte. A katonai események függvényében lassan alakultak ki a délvidéki megyék önálló törvényhatóságai. A Békéssel szomszédos megyék közül Aradon ténylegesen 1735-ben, Csongrádban 1723-ban, Csanád megyében pedig 1731-ben alakult meg az önálló vármegyei törvényhatóság. 9 Békés vármegyének már 1699. decemberétől volt kinevezett főispánja, aki sürgette az udvarnál a megye újjászervezését. Úgy látszik eredménnyel, mert 1715. július 23-án Békésen, a megye akkori egyik székhelyén megtartotta alakuló ülését a megyei közgyűlés. Lőwenburg nem jött le Bécsből Békés megyébe, hanem a szomszédos Bihar megye alispánját kérte fel arra, hogy tartsa meg Békés megyében a széképítő közgyűlést. Id. Komáromi Csipkés György alispán Bihar megyei nemesek társaságában meg is érkezett Békésre és kísérőivel együtt részt vett az első közgyűlésenA megye újjáalakulását ténylegesen végrehajtó közgyűlésen részt vett az aradi várparancsnok képviselője, a kamara szegedi kincstári jószágigazgatójának 10 megbizottja is. (A gyulai várban állomásozó rác katonaság az aradi várparancsnok alárendeltségébe tartozott, a kamara pedig, mint a fegyverrel visszafoglalt terület földesura volt jelen a fontos eseményen.) 7 Magyar Törvénytár. 1657 -1740. évi törvénycikkek. Bp., 1900.513. 8 Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. Arad, 1895. II. 302.; Magyar Törvénytár (1657-1740) 1900. 585. 9 Karácsonyi: i.m. 320. 1° Uo. 320-321.
