Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Péter András

Péter András leszármazása Péter András /Szeghalom/ Filep István /Körösladány/ Péter Ferenc /?/ Huszti János Filep Katalin L Péter Ferenc /1800-1872/ Huszti Erzsébet /1807-1859/ Péter András /1840-1916/ A testvérek sorában András a nyolcadik volt. 1840. március 18-án született. Kétszer nősült, de egyik házasságából sem született gyermek. A testvérbátyja utód nélkül halt el, két leánytestvérének, Zsuzsannának és Sárának ma is élnek a leszármazottai. Az iskolaalapító Péter András első életrajzírója, Pásztor József, tömör és találó jellemzést adott az édesapáról, Péter Ferencről: "Látta a XIX. század eleji nagy nemzeti ébredést, átélte az 1848-49-i szabadságharcot, annak szomorú leverését, majd a Bach - huszárok ezerféle szekatúráját. Élete alkonyán a kiegyezésnek is tanúja volt. Ilyen nagy események között közönyösen nem maradhatott senki sem. Valamilyen politikai pártálláshoz kellett csatlakozni. Nem is kérdés, hogy ez a gazda, akinek ezerféle baja volt a kormány közegeivel, aki látta a nemzet feltörő szabadságérzetének olyan példa nélküli letörését, nem lehetett más, mint erősen függetlenségi érzelmű. Különben az volt ezen a színmagyar vidéken mindenki. Ez a függetlenségi érzelem családi sajátsággá vált, és örökségképpen szállott át apáról fiúra. Erősen 48-as függgetlenségi érzelem, az egyház és a közügyek áldozatos és buzgó szolgálata - ez az a szellem, mely a Péter