Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján

rint "a nemzet a maga valójából magát ki nem forgattathatja Iegszerettebb embere kedvéért sem".

34 Szarvast - akár Vajda is - kezdetben minden bizonnyal nagyon megszerette. Itt kóstolta meg maradéktalanul először az egyenjogúság ízét. Feloldódott a város társadalmi életében, részt vett minden számottevő mozgalmában. Befogadták a vezető körök is. Barátjukká tették a tudós ifjút, kinek "kistermetű testében nagyerejű lélek" lakott, s aki "nemcsak szájjal vallotta, hanem tényleg meg is valósította vezérelvét: Én mindig azokkal tartok, akik a társadalmi haladásért küzdenek, s a haza és az egyház felvirágzásán működnek". Nem törődtek vele, hogy eredetileg zsidónak született. 1845-ben Lehoczky táblabíró nőül adta hozzá leányát: Idát. Vele azonban nem sokáig élt harmonikus családi életet. Szőts Farkas szerint kissé világias gondolkodású felesége "sohasem értette meg jóságos férjét, s ezért Ballagi kénytelen volt nejétől korán elkülönözni, s gyermekeit (négy gyermekük volt) maga nevelni". Voltak, kik eleve elhibázott ballépésnek minősítették házasságkötését, és nem jósoltak sok jót neki. Szakái Lajos például egy Erdélyi Jánosnak 1845. szeptember 19-én küldött levélben azért sajnálta Ballagit, mert "hitvány, piros pozsgás hústömeg" asszonyában "sem szellem, sem míveltség, sem ügyesség, sem erény, szóval semmi nincs, s okos, mívelt és becsületes embernek nőül egyáltalában nem való". Végül ez irányú tudósítását így zárta: "Bámulni kell Bloch vakságát, és sajnálni szörnyű sorsát, mert ha ő szerencsétlen nem lesz, akkor kétszer kettő alkalmasint nem négy, hanem hét vagy kilenc fog lenni".

35 Ballagi lelke örömét és nyugodt békéjét fiainak szisztematikus szellemi gyarapodásában lelte meg, akik atyjuktól, a "nagy nyughatatlan" kecskeméti majd pesti teológiai tanártól "kielégíthetetlen tudásszomjat s a közügyekért való lelkesedést" örököltek - állapította meg Sárkány József Ballagi Aladár: Élő tanítások című kötete elé írt előszavában.

36 A tárgyilagosság kedvéért azonban meg kell jegyeznünk, hogy a tanodában eluralkodó bomlási folyamat demoralizáló hangulata sem kedvezett a családi élet nyugalmának. Vajda után kimondott sorscsapást jelentett az igazgatói megbízás. A mindenre érzékeny, minden jelenséget a fejlesztés 34 Ballagi: Nyelvújítás és nyelvrontás c. tanulmánya. - Magyar Akadémiai Értesítő. Pest, 1857. 35 Lásd: Erdélyi János levelezése. Sajtó alá rendezte T. Erdélyi Ilona, Bp. 1960. 253-254. 36 Ballagi Aladár: Élő tanítások. Cegléd, 1934.10.