Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

A Körös-vidék szülöttei, országos és helyi jelentőségű kiválóságai. Jubileumi gondolatok - Emlékezés Ballagi Mór szarvasi tanári munkásságára születésének 175. évfordulóján

kövesse állhatatosan a szellem mindig többre, mindig magasabbra, mindig jobbra intő és figyelmeztető-elkötelező vezér csillagát. Két év múlva már a pápai híres Beth - Hammidrasban találjuk, de csak egy félévig, mert "sokféle pályakezdésre kényszerítő kenyérgondja" előbb Mórra, majd Surányba űzi, s házitanítóságra kényszeríti. Utóbbi helyen a plébános támogatásával (a tőle kapott latin és görög könyvek segítségével) másfél év alatt úgy elsajátítja a két klasszikus nyelvet, hogy a pápai kollégium neves tanára és igazgatója: Tarczy Lajos felismervén benne a "tehetséget", kieszközli, hogy felvételi vizsgát tegyen. Kitűnő osztályzattal kerül be a főiskola filozófia szakára, ahol két év múlva oklevelet is szerez. Korántsem lehetett könnyű, hiszen - ahogy Imre Sándor figyelmeztet - "a magyar nem volt anyai nyelve". Még 20 éves korában is "nem kis terhére esett művelt magyarsággal írni egy kérő levelet a pápai iskola igazgatójának".

12 Pompás nyelvérzékét igazolja, hogy hihetetlen rövid idő alatt annyira elsajátította a magyar nyelvet (aminek egész élete végéig lelkes híve és odaadó búvárlója lett), hogy már első nyomtatásban megjelent műveiben alig-alig fedezhető fel magyartalanság. Germanizmus a legkevésbé. Fordításaiban is csak olyankor, ha "a haza földének virág-zamatával bíró eredeti jó szókat a másféléktől kellett megkülönböztetnie".

13 Nagyszerű eredmény ez a nyelvújítás korában! Mint jellemző tényt hadd említsük meg, hogy amikor Mózes 5 könyvének mintaszerű fordításáért a Tudós Társaság tíznél is több neves tagja ajánlatára akadémiai taggá választották (26 évesen!), székfoglalóját összehasonlító nyelvészeti értekezéssel (Nyelvészeti nyomozások) tette emlékezetessé. Az Athenaeum lapjain pedig arra biztatta hitsorsosait, hogy ha "Magyarországnak valaha polgárai akarnak lenni, gyermekeiket magyaroknak" (nem németnek vagy franciának) kell nevelniük. Nagy feltűnést keltő cikkében így figyelmeztetett az asszimilációs folyamat szakaszosságára: "A megtanult nyelv ültetvény, mely gyökerét soha a föld mélyébe nem hajtja. Csak az anyanyelv varázshangjában fekszik az erő, mely lelkünk mélyére hathat."

14 Ezért küzdött kettőzött erővel a gyermekkertek, a kisdedóvók létesítéséért, melyekben a kor több neves kultúr12 Imre Sándor: Emlékbeszéd Ballagi Mór rendes tagról. Olvastatott a M.Tud. Akad. 1892. évi dec. 19-én tartott ülésén. 38 - 39. 13 Ugyanott 14 Nyelvészeti nyomozások (ism. Athenaeum 1841. 270.)