Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - A Békés városi polgári kaszinó

politizálás szintere volt. Mindez persze a hatóságok nem kis ellenállását váltotta ki, így időnként több kört bezárattak. Ez a sors jutott a Kaszinónak is. Miniszteri parancs következtében 1849. aug. 24-én betiltották, és csak többszöri kérelmezés után alakíthatták újra. (Bár Hajnal István azt írta, hogy a Kaszinó "politikai agitációra sohasem vállalkozott"). A hatóságok gyakran képviseltették magukat az egyesületekben. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy a Polgári Kaszinóban is sor kerüljön erre 1862/ ben. "Közgyűlésen jelenti elnök, hogy felsőbb rendelet értelmében közgyűlések tartása csak császári biztos jelenlétében lévén megengedve, ő a gyűlés megtartását helybeli szolgabíró Urnák bejelentette, ki is a biztos kiküldetését azon bejelentésre engedte el, hogy a közgyűlés politikai dolgokban nem avatkozik." Az egyesületek alapszabályait nem egykönnyen hagyták jóvá a hatóságok. A Kaszinó is 6 év múltán kapta meg az engedélyt. A Polgári Kaszinó jelentőségéről összefoglalóan megállapítható: azon túl, hogy a könyvek által a tagok művelődését szolgálta - előadásaival, báljaival, vacsoráival a kulturált szórakozás lehetőségét nyújtotta az embereknek. A művelődés hiányosságait is pótolta, az iskolán kívüli művelődés szinte egyetlen lehetőségeként. A közkönyvtár megjelenése előtt annak feladatát látta el, s így könyvtártörténeti jelentősége is számottevő. A haladó szellemű művek hozzáférhetővé tételével sokat tett a tagok gondolkodásának alakításában. A közélet iskolája volt. Az emberek közösséggé formálásához is hatékonyan hozzájárult: az együvé tartozás érzését főleg a körön belül igyekezett erősíteni, de nyitott volt a más egyletek tájaival való kapcsolatfelvételekre is. Segélyakcióival humanitárius elveknek tett eleget. A Kaszinó életéről valló megsárgult dokumentumokat olvasva a ma emberére is átragad az a lelkesedés, buzgalom, amely - az emberek tenni akarására és összefogására számítva - maradandó és követendő szellemi, társadalmi értéket hozott létre másfél százada. Ajánlott irodalom: Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1978., Hajnal István: A Békési Kaszinó története. Békés-Gyulán, MDCCCLXXVII. Szegedi Mária