Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - A Békés városi polgári kaszinó

Ki kell emelnünk ez összefoglalás végén a tanyai olvasókörök szerepét. Tudvalevő, hogy a "világtól elzárt" kis települések lakóinak művelődési lehetőségei ugyancsak korlátozottak. Ezen igyekeztek változtatni a külterületi olvasókörök, jelentős sikerrel. Az olvasóköröket - sok más egyesülettel, társulattal, körrel egyetemben - 1949-ben, az egypárti diktatúra jegyében, belügyminiszteri rendelettel feloszlatták. A szakirodalom egy része ezt 1951-re teszi. Békésen - egyes források szerint - már 1831-ben működött olvasótársaság. A városban a reformkorban erősödött a mezővárosi fejlődés. Céhek alakultak, és a szellemi életben is erőteljes fellendülés vette kezdetét. 1840-ben Hajnal Ábel lelkipásztor vezetésével alakult meg - a békési olvasókörök méltó elődjének tekinthető Polgári Kaszinó (Békési Olvasótársaság). "1840. nyárelőhó 22-én indíttatott el a Felszólítás s ideiglenes terv egy olvasó-társaság alakítása iránt Prof. t. Hajnal Ábel úr által." "...egy ily társaság létesítése Békésen... régtől fogva szent óhajtásnak mondatik." - írta Hajnal István. A szabadságharc leverése után azonban ez a Kaszinó is a társaihoz hasonló sorsra jutott: "Az olvasó-társaság miniszteri parancs következtében, nsgos Sztachó János kir. biztos által feloszlattatott aug. 24. 1849. A parancs végrehajtója, Kalló József csendbiztos által az 1848. és 1849. évi hírlapok, minden ezen évrőli festmények, képek, könyvek elkoboztattak." Az olvasó társaság újbóli megalakításának óhaját Hajnal Ábel 1852-ben megfogalmazta, de eredménytelenül. Négy év elteltével - 1856. jún. 19-én - a tiszteletes ismét engedélyért folyamodott Torkos Kálmán megyefőnökhöz; ekkor kaszinóalapítást szorgalmazott. Ez év aug. 28-án - 48 tag aláírásával - az alapszabályt felterjesztették (az elnök és egy személy szövegezte meg) s ezzel a társaság magát megalakultnak nyilvánította. De már 1857. márc. 17-én, felsőbb utasításra az alapszabályt módosítaniuk kellett. Csak ezek után engedélyezte gr. Zichy nagyváradi helytartó a kaszinó alapítását. 1858. máj. 13-án tartották az első alakuló közgyűlést. A hatósági engedély elnyerése nem volt egyszerű tehát. A társaság eredményes működéséről így számolt be Hajnal István: "...oly egylet volt, mely a fejlődő magyar irodalmat tehetségéhez képest melegen pártolta, az olvasási kedvet fenntartván és fokozván, a közművelődést hatalmasan emelte; a hazafias eszméket terjesztette... s a társas életnek... lendületet adott."