Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Megyei és települési évfordulók - A Békés városi polgári kaszinó

Az olvasáson túl jelentős szerepük volt a tagok tudatformálásában, művelődésében, a közösség építésben ill. a politikai küzdelmekben is. Ez utóbbi feladatokat tűzték ki már azok a XVIII. század végi társulások, amelyeket Lesenkabineteknek is neveznek. Ilyen volt a Budai Olvasókör is, nem kisebb nevekkel, mint: Hajnóczy, Szentmarjai, Verseghy stb. A reformkorban a szellemi fejlődés előmozdítói voltak - a Széchenyi alapította Nemzeti Kaszinó 1827. évi megnyitása után - a gyarapodó olvsóegyletek, kaszinók. A szabadságharc bukását követően az önkény igyekezett a körök működését megszüntetni ill. akadályozni - több-kevesebb sikerrel. Egy 1851. szeptember 18-án kelt megyefőnöki jelentés már számos olvasóegylet létezéséről tudósít Gyulán, Békéscsabán, Szarvason, Békésen, Mezőberényben, Orosházán. A kiegyezés körüli időszakban kezdett mozgalommá terebélyesedni az egyleti tevékenység. Ennek nemcsak az akkor már jelentős olvasóköri "múlt" volt az oka, hanem a társadalom egészében megfigyelhető kulturálódási igény jelentkezése, valamint a kiegyezés teremtette új gazdasági, társadalmi helyzet is, melynek során jelentékenyen megnőtt az agrárproletárok száma. Ekkortól már markánsan kirajzolódik a mozgalom túlsúlya, éppen a Tiszántúlon, a Viharsarokban. Nagy szerepet kaptak az olvasóegyletek az 1880-as évek második felétől. Ekkortól kezdtek ugyanis megszűnni a folyamszabályozási és vasútépítési munkák, amik addig - az 1870-es évektől - kereseti lehetőséggel látták el az agrárproletárokat. A munka nélkül maradók követeléseinek megfogalmazói a körök lettek. (Vö. 1891. május 2-i békéscsabai véres megmozdulás). A hatóság ismét beavatkozik: belügyminisztériumi körrendelet szabályozza-korlátozza a körök létezését. A "válasz" erre: "zug-olvasóegyletek" alakítása. A mozgalom az 1890-es években ért a csúcsra. Ezt követően egymást érték a hanyatlás ill. a fellendülés időszakai, az éppen létező politikai helyzet függvényében. Az 1. világháború időszaka a pangást jelentette a körök életében. A két háború között ismét felélénkült a mozgalom. A 2. világháború alatt nem működtek a körök. 1945 után ismét feléledtek az egyletek; politikai tartalommal telítődött helyi szervezetei lettek a különféle pártoknak.